Izolde Johannsen – Michael T. Marble: A birodalmi kalóz (A Birodalom tengeri bástyái 1.)

Az Admiral Graf Spee német birodalmi páncéloshajó Hans Langsdorff parancsnok vezetésével a legnagyobb titokban elhagyta a wilhelmshaveni kikötőt.

Ann Brashares: Négyen egy gatyában (Négyen egy gatyában 1.)

Vérbeli kamasztörténet négy barátnőről, egy különleges nyárról és egy mágikus farmernadrágról…

Brian McClellan: Őszi köztársaság (Lőpormágus-trilógia 3.)

„A főváros eleshet, a hadsereg széteshet, de a győzelmet nem adjuk.”

Az éjszaka teremtményei könyvajánló

Gárdonyi Géza: Ida regénye

A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson.

J. R. R. Tolkien: A hobbit

Ha ​megmozgatják a fantáziádat az oda és vissza történő utazások, amelyek kivezetnek a kényelmes nyugati világból, a Vadon szegélyén túlra, és érdekel egy egyszerű (némi bölcsességgel, némi bátorsággal és jelentős szerencsével megáldott) hős, akkor ez a könyv tetszeni fog, mivel épp egy ilyen út és utazó leírása található benne.

Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája (Jók és Rosszak Iskolája 1.)

Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek.

Szirmay Ágnes: Szerelmre castingolva (Szappanopera 1.)

Ha a legjobb barátod a titkos szerelmed, akkor csapdába estél. Ha elcipeled magaddal egy tévésorozat szereplőválogatására, ne csodálkozz, ha más is meglátja benne, amit te már régen tudsz…

Carrie Fisher: A hercegnő naplója

Találkozás önmagammal

Jodi Taylor: Egyik átkozott dolog a másik után (St. Mary krónikák 1.)

A ​St. Mary Történettudományi Kutatóintézet ártatlannak tűnő, ódon homlokzata mögött a megszokottól igencsak eltérő tudományos tevékenység folyik.

Brian McClellan: Karmazsin hadjárat (Lőpormágus-trilógia 2.)

„A ​sarkunkban loholó kutyák rádöbbennek majd, hogy oroszlánokkal kerültek szembe!”

Charles Dickens: Copperfield Dávid

Charles Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa.

Markus Zusak: A könyvtolvaj

1939, a náci Németország

A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.

Tara Altebrando: A távozás

Hat ötéves gyerek nyomtalanul eltűnik. Tizenegy év múlva öten közülük visszatérnek, de egyikük sem emlékszik arra, hogy hol voltak ennyi ideig, ki vitte el őket és miért.

Oscar Wilde: Dorian Gray képmása

„Az emberek néha azt mondják, a Szépség csak a felszín. Lehet, hogy így van. De legalább nem annyira felszínes, mint a Gondolat. Csak a sekélyes emberek nem ítélnek a külső alapján. A világ igazi misztériuma a látható, és nem a láthatatlan.”

Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa (Isteni városok 1.)

Az ember jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik.

Karin Tidbeck: Amatka

Vanját, ​a fiatal tájékoztatási asszisztenst hazájából, Essre városából Amatka zord és fagyos kolóniájába küldik, hogy adatokat gyűjtsön a kormány számára. Vanja azonnal megérzi, hogy valami nincs rendben: Amatka lakói furcsán viselkednek, miközben a hatalom mindenütt a felforgató tevékenység nyomait kutatja.

Mary E. Pearson: Az árulás szépsége (A Fennmaradottak krónikái 3.)

Lia túlélte Vendát – de a Morrighan elpusztítására törekvő gonosz erő is életben maradt, és csak a hercegnő állíthatja meg. A közelgő háború miatt Liának nincs más választása, magára kell öltenie az Első Leány, a katona – és a vezér – szerepét.

Rolf Lappert: Pampa Blues

Jó volna végre megcsókolni egy lányt! És el kéne húzni Afrikába, lehetőleg egy jól feltunningolt Volkswagen kisbusszal. Anya mindig úton, azaz sehol, apa meghalt. A nagyapámmal élek, de nem ő vigyáz rám, hanem én rá…

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt.