Gárdonyi Géza: Ida regénye

A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson.

Kedvenc idézetek:

 „Lányokkal uzsonnázott együtt egy fonyódi kertben, s a lányok azon sopánkodtak, hogy a legényemberek ma már csak enyelegnek, de nem udvarolnak. Házasságra meg nem is gondolnak.”

„– Dehogy haltál, Balázs bátyám. Amíg érdeklődünk valami iránt, nem haltunk meg!”

„Megélhetett volna festésből is, noha csak olyképpen, hogy köpönyeg alatt hordja ő is a képkereskedőhöz a vásznait. De bajos az ilyen sor annak, aki még magyarnak érzi magát. Inkább éhen hal a kenyérdomb mellett, hogysem azt mondja: – Kérem…”

„Annál kellemetlenebb volt a lóvásár és baromvásár. Az a bestiális egoizmus, amellyel az emberek egymás megrövidítésén igyekeznek. Nyíltan ordítozva. Az a kapzsiság, ahogy a tyúkok a baromfiudvaron egymásnak a szájából rángatják ki megölt társuknak a belét. S azok a durva és ocsmány káromkodások, szitkozódások… Szégyelltem, hogy embertársaimnak kell őket neveznem.”

Kedvenc karakterek: Ida, Csaba

Borító: El tudnék képzelni valami kreatívabbat is, de klasszikusnál nem a külcsín a lényeg.

Végkifejlet: Romantikus végkifejlet, de mégis megtartotta az előkelő jellegét, és Ida megmaradt erős személyiségnek végig.

Moly.hu, Kiadó: Fekete Sas, 2000, 324 oldal, Eredeti megjelenés: 1924

Amikor elkezdtem válogatni, hogy milyen könyveket olvassak a klasszikus kihívásunkhoz, nem volt kérdés, hogy Gárdonyi műve felkerül a listára. Eleve tervben volt, hogy magyar regényt is olvassak, mostanában viszont több helyen szembejött velem ez a történet, több listát is láttam, hogy előkelő helyet ért el egy-két blogger kedvencelési listáján. Kivettem a könyvtárból és egyáltalán nem csalódtam.

A történet egy fiatal lányról szól, akinek korán meghal az édesanyja, és apja klastromba küldi, hogy az apácák felneveljék, mert nincs a háznál asszony, akinek a gondjára bízhatta volna. Őt Idának hívják. Ida nagyon szereti és tiszteli az édesapját, ám az évek során nem érti, miért nem viszi haza nyárra sosem. Még miután leérettségizik, sem kerül haza, hanem a zárdában marad és oktatni kezd, amíg apja érte nem küld, hogy talált asszonyt, aki társaságba vinné lányát. Ám ez sem következik be. Ida egyre jobban kezdi átlátni, hogy neki nem itt van a helye, szabadságra vágyik, túlságosan szigorúnak ítéli az ottani szabályokat. Egy ballépés miatt aztán mégis hazakerül, ahol aztán nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő várta. Apja férjhez kényszeríti. Leendő férjével alkut kötnek, hogy egy évnél tovább nem lesznek házasok, a kapcsolatuk szigorúan üzleti alapú. Hogy mi is történik ez alatt az idő alatt, az a történetből kiderül.

Gárdonyi Géza, 1921-ben

Nagyon tetszett ez a könyv. Gárdonyi írásmódja nagyon magával ragadó volt. Különösen azért volt nagyon jó élmény, mert tudom, hogy Gárdonyi eredetileg is így írta meg, nem volt fordító, csak az író. Tetszett, ahogy a korképet elénk tárta, tetszett, ahogy a ruhákat leírta, tetszett a táj, amit nagyon színesen és valóságosan rajzolt elénk. Tetszett, ahogy a szereplők viselkedése és szóhasználata visszarepített engem a 20. századba.

Ó Ida egy kifejezetten követendő női karakter. Szimpatikusnak tartom azt, hogy végig kitartott a nézetei mellett, nem döntött elhamarkodottan, átgondolta a lehetőségeit, megfontolt maradt és eltökélt. Ellenben nem ragaszkodott görcsösen ahhoz, ami negatívan hatott az életére, még akkor sem, ha nagy fájdalmat okozott neki az elengedése. Megértette, hogy a dolgok nem mindig úgy működnek, ahogy azoknak kéne. Intelligens, határozott, döntésképes és határozottan érdekes. Tetszett, hogy neveltetéséből adódóan milyen más tapasztalatai voltak a németországi hölgyismerőseihez képest, mégis megállta köztük a helyét.

Német és két román borító

Csaba, a férj karaktere szintén nagyon szimpatikus volt. Amit megbeszéltek Idával, ahhoz tartotta magát. Neki a család volt az első, és az, hogy azt tehesse, amit szeret. Ő is mindent megtett annak érdekében, hogy kettejük között minél békésebben teljen az idő. Ám úgy nem élhetsz a másik mellett hosszabb ideig, hogy egy kicsit se engedd magadhoz közel. A kettejük viszonyának változásait figyelemmel kísérni felüdülés volt. Nem random belecsapunk az instalove-ba, hanem lépésről lépésre megismerjük a másikat. Apró szívességeket teszünk, amiről a másik nem tud, beszélgetésekből kiderül, milyen intelligens a másik, hogy milyen nézeteket vall. Aztán, ahogy telnek a hetek, még magadnak sem ismered be, hogy változás történt, csak mikor már késő.

Szoktam olvasás közben jegyzetelni magamnak, hogy ne felejtsem el, mit akartam írni, ha esetleg hetek telnek el, míg megszületik a bejegyzés. Most csak egy szót írtam fel, azt, hogy idilli. Az egész annyira szép volt, nem erőltette az eseményeket. Ez a történet nem az izgalmas eseményei miatt volt tökéletes, hanem a benne rejlő érzelmek és a valóság ábrázolása miatt. Nagyon szerettem, ahogy a szereplők udvariaskodnak egymással, hogy konkrétan engedélyt kért Csaba, hogy keresztnevén szólíthassa Idát, mert hát ők idegenek egymásnak egymás között. Nagyon tetszett a koncepció és az, ahogy az események történtek. Mindkét fél annyira emberi és valóságos volt. A társaság, amiben mozogtak, olyan vidám és változatos volt, nagyon szívesen tartoztam volna közéjük!

A molyon található 20 magyar borítóból ők a kedvenceim

Viszont rá kellett döbbennem, hogy nem csak korunk regényeinek betegsége a „nem kommunikálunk szindróma”. Gárdonyi már 1924-ben élt ezzel az írói eszközzel, és élnem kell a gyanúperrel, hogy őelőtte is volt erre már példa. Ha Ida és Csaba kommunikáltak volna, több konfliktus ki sem alakult volna közöttük. Ám ez az egyetlen, amit hibaként felróhatok a regénynek. Nagyon érdekes volt viszont arról olvasni, hogy már akkoriban is felmerült az a probléma, hogy a férfiak nem akarnak házasodni! Fent az idézeteknél láttok erre példát!

Összességében nagyon kellemes élményt nyújtott ez a könyv, egyáltalán nem bánom, hogy kézbe vettem a regényt és megismerkedtem egy újabb magyar klasszikussal. Idén szeretnék több hazai klasszikussal foglalkozni, hogy behozzam a lemaradásomat e téren. Kiinduló regénynek tökéletes volt. Ha egy olyan történetre vágysz, ami nagyon is valóságos szereplőkkel, hihető történettel és látványos korképpel rendelkezik, akkor nagyon tudom ajánlani ezt a romantikus regényt. Hamarosan a filmadaptációra is sort kerítek!

Nálam ez a könyv 5/5.

Forrás: Gárdonyi Géza, borítók, magyar borítók