2018. június 24., vasárnap

Féléves Könyves Kiakadás Tag




Sziasztok!
Azt nem tudom, hogy miért ez a tag neve, mert szerintem egyik kérdés sem olyan, hogy ki kelljen akadni. Arra tudok gondolni, hogy talán azért, mert már fél év van, és ilyenkor, mikor az ember számot vet, rájön, hogy sehogy sem áll az év eleji terveivel. Hát ez nálam is igaz, de attól még egyáltalán nem vagyok kiakadva. Erre a Tagre még tavaly decemberben hívott ki @girlwithoutwingsbooks Instagramon, az ő válaszait IDE kattintva eléritek! Köszönöm a felkérést, kicsit elhúztam a kitöltést, de mindenképp félévkor szerettem volna elkészíteni! Szeretem az ilyen kihívásoknak megkeresni az eredeti verzióját, meg is találtam, és észrevettem, hogy három kérdéssel elvileg több, úgyhogy azokkal kiegészítettem az Instagramos verziót. Az eredeti videó Youtube-on található, IDE kattintva meg tudjátok nézni! Jó szórakozást!
1. Legjobb könyv, amit eddig 2018-ban olvastam
Sajnos nem sikerült idén annyit olvasnom, amennyit szerettem volna, de így is nehezen tudok dűlőre jutni ebben a kérdésben. Általában nagyon jó, vagy átlagos könyveket olvastam, a jók között pedig több kedven is akad. Gárdonyi Géza: Ida regénye volt az egyik, ami nagy kedvenc lett. Ő volt egyébként idén az első olvasmányom! Ez azért is olyan jó, mert klasszikus magyar regény, és nem gondoltam, hogy ennyire fogom élvezni. Sokan mondták, hogy remek regény, de addig nem teljesen hittem el, amíg nem tapasztaltam. Ida és Csaba karaktere is nagyon szimpatikus volt számomra, két igazán jó karaktert sikerült Gárdonyinak alkotni. A könyvről ITT írtam részletesen.

2. Legjobb folytatás, amit eddig 2018-ban olvastam
Folytatásnak tekintem azt a regényt, ami sorozatnak nem az első, de nem is a befejező része. Számomra a befejező kötet, annak ellenére, hogy történet folytatása, nem „folytatás”, hanem befejező kötet. Lehetne erre egy külön pont, de nincs. Így viszont nem volt igazán kérdés, hogy Jodi Taylor: Visszhangok szimfóniája fog ezen a ponton megjelenni! Nagyon szeretem a humorát a regénynek, és azt, hogy nem annyira tudományos, hogy ne értsem a hátterét. Időutazós regény, amiben az időutazás nagyjából, mint eszköz jelenik meg. A történet nagyon pörgős és vicces, a karakterek szerethetők, csak az a fárnya romantika és erotika ne lenne benne. Igaz, a második részre az erotika nem nagyon volt jellemző, de az elsőben elég furcsán jelent meg pár jelenetben. Az első részről ITT, a folytatásról pedig ITT olvashatsz nálam!

3. Egy új megjelenés a várólistámon
Basszus, nem gondoltam, hogy ennyi idei megjelenésű könyvem van, amit még nem olvastam el! Ha nem hagytam ki semmit, akkor összesen kilenc! Ebben vannak olyanok, amik meglepetés dobozban érkeztek hozzám, van egy recenzió is, ami a sorozatbefejezős kihívásom után várható, és több olyan is, amit Könyvfesztiválon és Könyvhéten szereztem be. Django Wexler: Az Ezer Név című regényét emelném ki ezek közül. Igaz, hogy még nem olvastam el, elég vaskos kötet egyébként, de a leírása és a címkéi alapján pontosan az a sorozat, amit én szerintem nagyon fogok szeretni. Szeretném, ha minél többen megismernék, hogy esélyem is legyen a folytatásokat is magyarul olvasni, mert infóim szerint nem debütált olyan jól a regény, mint azt szerették volna. Nézzetek rá, hátha ti is kedvet kaptok hozzá!


4. Legjobban várt megjelenés az év második felére
Mikor a kérdéseket olvastam, nem volt kérdés, hogy ide mit írok. A Fumax kiadó gondozásában fog megjelenni ősszel Brian McClellan: Sins of Empire című regénye, ami az általam oly nagyon kedvelt lőpormágus világban fog játszódni. Angolul két kötet már megjelent és a harmadik is várható 2019-ben. Nagyon nagyon nagyon nagyon várom már! Emellett azért akad az Agave kiadó tárházában is pár kötet, amire szemet vetettem. Könyvhéten láttam, hogy Ed McDonald: Blackwing című regényét kiadják, szintén az ősszel, Éjszárny címmel. A borítója (a lilás) felkeltette az érdeklődésem, a leírása egyelőre még annyira nem, de majd meglátjuk. Ezen kívül pedig Bessenyei Gábor is új regénnyel készül az év végére, amivel kilép az eddigi keretek közül. Nem Middle Grade, hanem YA regényt fog hozni nekünk, a Könyvmolykiadó Vörös pöttyös ágában. Kíváncsian várom!

5. Legnagyobb csalódás
Elég friss élmény, Kerstin Gier: Az álmok harmadik könyve. Eléggé kiírtam magamból, hogy mi volt vele a bajom EBBEN a bejegyzésben. Lényeg, hogy én nem szeretném, ha a lányom majd ez alapján alkotna képet a világról. Ez rajtam és a leendő apján fog leginkább múlni, úgyhogy ettől annyira nem félek. Nem hiszem, hogy a mai fiataloknak arról kéne olvasni, hogy a hazudozás nem gáz, simán megúszod; nem kell megbeszélni a problémáidat a másikkal; a tetteidnek nem nagyon van következménye; és szűznek lenni 16 évesen ciki.

6. Legnagyobb meglepetés
Izolde Johannsen: A birodalmi kalóz. Határozottan állíthatom, hogy ez a könyv lepett meg a legjobban. Mégpedig azért, mert nem gondoltam, hogy egy történelmi témájú könyv így le tud kötni. Új információkat kaptam a korról, és a benne élő emberekről. Nagyon érdekes volt, inkább az emberi oldalát láttuk az eseményeknek, mint a hivatalos háborús részét. Látszik, hogy az író részletesen megismerte, beleásta magát a tényekbe, vannak kimutatások a végén, életrajzi vonatkozások és adatok a hajókról is. A könyvről IDE kattintva olvashatod a beszámolómat.

7. Kedvenc új író (debütáló vagy neked új)
Ide nagyrészt csak olyanoktól tudok választani, akiktől eddig csak egy regényt olvastam, egy regény alapján pedig nem állítanám, hogy örök kedvenc lenne. Akit választok, az S. J. Kincaid. Tőle Dorkával közösen olvastuk A kárhozott című regényét, még januárban. Nagyon tetszett a világ, amit felépített, de ami miatt kedvencnek mondanám, hogy szakított a jelenleg oly divatos YA klisékkel, és egy értelmes, hihető szerelmi szálat épített fel. Nem mondom, hogy tökéletes, mert nála is volt, hogy a magabiztos nő hirtelen érzelgőssé válik, ami nem igazán illett hozzá, de a könyv maga nagyon király. Néhol igen erőszakos, és látványos írói képekkel segít is nekünk elképzelni ezeket, de ugyanez igaz a szép dolgokra is. Szóval nagyon tudom ajánlani. Dorkával közös beszélgetésünket IDE kattintva meg tudjátok nézni a könyvről.


8. Legújabb képzeletbeli szerelmem
Nincs. Nem szoktam szerelembe esni könyves/filmes karakterekbe, ez nem változott a legutóbbi ilyen kérdés óta sem.

9. Legújabb kedvenc karakter
Idén még nem jött el a nagy áttörés, hogy kedvenc karaktert hirdessek. Ez nekem valahogy nehezen megy. Könyveket tudok nagyon szeretni, de ahhoz, hogy kedvencnek tituláljak egy karaktert, ahhoz az nem elég, hogy a könyvet imádjam.

10. Egy könyv, ami megríkatott
Mark Lawrence: Tövisek Császára. A sorozat maga nem igazán érte el nálam azt a hatást, amit sokaknál. Szerintem totál átlagos fantasy, egy olyan főszereplővel, akit a való életben már az első részben ki kellett volna nyírni. A végén történt események viszont megríkattak, annak ellenére, hogy a szereplőket nem nagyon tudtam megszeretni. Az volt az egyik bajom a könyvvel, hogy tök feleslegesnek érzem az időugrálósdit. Simán meg lehetett volna írni lineárisan, akkor talán jobban izgultam volna értük. De így, hogy már tudom, hogy ezután is fog történni még esemény, aminek XY is részese lesz, úgy már nem tudtam eléggé együtt élni a történettel. Valamint nem mindenhol éreztem eléggé hitelesnek. Ha egy földalatti lejárót ezer éve nem nyitott ki senki, nem hiszem, hogy olyan egyszerűen kiásható lenne.

11. Egy könyv, ami boldoggá tett
Brian McClellan: Őszi köztársaság. Nem azért, mert olyan csillivilli, rózsaszín cukorfelhős cukiság. Azért tett boldoggá, mert jó lezárást kapott az egyik kedvenc sorozatom. Tamás és Olem szóharcai annyira szórakoztatóak voltak! Tamás karakterfejlődése és Tániellel való kapcsolatának alakulása figyelemreméltó. Az egész hatalmi szerkezet, világfelépítés, mágia baromira jól meg van írva. A könyv olvasás közben addiktív, a fejezetek úgy végződnek, hogy muszáj folytatnod! Imádom! Részletes kifejtés a gondolataimról ITT található!

12. Kedvenc könyvadaptáció, amit ebben az évben láttam
Mostanában elég ritkán jutok el olyan filmre moziba, ami nem akció. Úgyhogy eléggé meglepett, mikor párom (igen, nem én) azt javasolta, hogy menjünk el megnézni a Nap nap utánt. Kapva kaptam az alkalmon, nehogy meggondolja magát. A film igazán jó adaptáció. A könyvet is szerettem anno, a film is nagyon megérintett. Tetszik a benne lévő morális vonal. Főhősünk „A” minden nap új testben ébred, aztán egy nap találkozik Riannonnal, amitől egyből megváltozik az élete. Eléggé kitalálható, mi fog történni, de attól még egyáltalán nem unalmas. Nagyon jó film. Ha képregényest is mondhatnék, akkor viszont a Bosszúállók: Végtelen háború lenne a győztes. Engem teljesen összetört ez a film.

13. Legszebb könyv, amit kaptam/vettem az évben
Borzasztóan nagy verseny alakult ki ebben a kérdésben is. A végső győztes pedig Neil Gaiman: Csillagpor című kötete lett, az új kiadásban. Imádom ezt a hajós borítót, olyan gyönyörű! Még ezt a könyvet sem sikerült március óta elolvasnom, de alig várom, mert a film nagyon király! Robert de Niro alakítása hatalmas! Olvasás után tuti megnézem a filmet újra! Talán beránt Gaiman világába a kötet, van még egy könyvem tőle, aztán lehet, egész nagy fan leszek!


14. Kedvenc értékelés, amit az idén írtam
Szerintem a könyv miatt érzem ezt, mert nagyon tetszett ez a kisregény. Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit című könyvének értékelését szerettem a legjobban megírni. Ez egy portál fantasy, amiben, ha elég nyitott vagy, megláthatod az ajtódat, ami átvisz egy másik világba. Egy idő után sok esetben kilök magából, vissza a valóságba, ami számodra már nem lesz valóság. Ami a szüleidnek maga a csoda, számodra kínzás. Vissza akarsz menni. Hogyan állod meg a helyed újra a világban, erről szól ez a könyv. Van benne egy nyomozós szál is, de nekem az érzelmi vetülete miatt tetszett ez a regény. A bejegyzésemet IDE kattintva éritek el.

15. Könyvek, amiket még ebben az évben el szeretnék olvasni
EZEN a linken meg tudjátok nézni az összes olvasatlan magánkönyvtáramban lévő könyvet. És ebben a későbbiekben megjelenő könyvek benne sincsenek! Botrány. Igaz, hogy nem mindet akarom majd olvasni, de azért a nagy részét igen. Vissza is akarom fogni a könyvvásárlást, (haha, jó vicc, a Könyvhéten ezt már csúnyán elbuktam), és a könyvtárba járást, mert tényleg érdekelnek az itthoni könyveim, minek hozzak ki másikat? A többi a könyvtárban igazán meg fog várni. A sorozatbefejezős kihívásom után Kir Bulicsov: Túlélők című regényét fogom olvasni, tök érdekes az alapkoncepció. Ami igazán megfogott benne, hogy ha az új generáció már az új bolygóra születik, azt vallják hazájuknak, hogy oldják fel azt a konfliktust, hogy a szülők meg haza akarnak menni. Egyáltalán hány generáció kell hozzá? Vajon a szülők mennyire tudatosították bennük, hogy egyébként nem ez az otthonuk? Vagy már ők is beletörődtek? Tök érdekes. Utána pedig jó lenne már megismerkedni Robin Hobb: Látnok-ciklusával. Ezek a legközelebbi tervek. Év végéig pedig minél jobban csökkenteni az olvasatlan könyveim arányát.
Így a végére is kijelenthetem, hogy nem akadtam ki! Ez felér egy győzelemmel, mit gondoltok? Viszont durván szóf*sásom lett. Lehetne Féléves Szóf*sás Tag is a neve! Szeretném felkérni a következő bloggereket, hogy ők is töltsék ki, akadjanak ki, vagy csak simán nyilvánuljanak meg a kérdésekben:
Dorka, Anya olvas blog (Láttam ám, hogy már szemet vetettél rá!)
Anna, Lap lap után blog (Az aktuális könyved mellett ez a kiakadás még jól is eshet!)
Bibi és Geri, BibiBuchlove booktube (Régen láttam már nálatok tag-et, csinálhatnátok belőle Mr. és Mrs.-t!)
Köszönöm a figyelmet, én Réta voltam, jövő héten találkozunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése