Sziasztok!
Azt nem tudom, hogy miért ez a tag
neve, mert szerintem egyik kérdés sem olyan, hogy ki kelljen akadni. Arra tudok
gondolni, hogy talán azért, mert már fél év van, és ilyenkor, mikor az ember
számot vet, rájön, hogy sehogy sem áll az év eleji terveivel. Hát ez nálam is
igaz, de attól még egyáltalán nem vagyok kiakadva. Erre a Tagre még tavaly
decemberben hívott ki @girlwithoutwingsbooks Instagramon, az ő válaszait IDE
kattintva eléritek! Köszönöm a felkérést, kicsit elhúztam a kitöltést, de mindenképp
félévkor szerettem volna elkészíteni! Szeretem az ilyen kihívásoknak megkeresni
az eredeti verzióját, meg is találtam, és észrevettem, hogy három kérdéssel
elvileg több, úgyhogy azokkal kiegészítettem az Instagramos verziót. Az eredeti
videó Youtube-on található, IDE kattintva meg tudjátok nézni! Jó szórakozást!
1. Legjobb
könyv, amit eddig 2018-ban olvastam
Sajnos nem sikerült idén annyit
olvasnom, amennyit szerettem volna, de így is nehezen tudok dűlőre jutni ebben
a kérdésben. Általában nagyon jó, vagy átlagos könyveket olvastam, a jók között
pedig több kedven is akad. Gárdonyi Géza: Ida regénye volt az egyik, ami nagy kedvenc lett. Ő volt egyébként
idén az első olvasmányom! Ez azért is olyan jó, mert klasszikus magyar regény,
és nem gondoltam, hogy ennyire fogom élvezni. Sokan mondták, hogy remek regény,
de addig nem teljesen hittem el, amíg nem tapasztaltam. Ida és Csaba karaktere
is nagyon szimpatikus volt számomra, két igazán jó karaktert sikerült Gárdonyinak
alkotni. A könyvről ITT írtam részletesen.
2. Legjobb
folytatás, amit eddig 2018-ban olvastam
Folytatásnak tekintem azt a regényt,
ami sorozatnak nem az első, de nem is a befejező része. Számomra a befejező
kötet, annak ellenére, hogy történet folytatása, nem „folytatás”, hanem
befejező kötet. Lehetne erre egy külön pont, de nincs. Így viszont nem volt
igazán kérdés, hogy Jodi Taylor: Visszhangok szimfóniája fog ezen a ponton megjelenni! Nagyon szeretem a
humorát a regénynek, és azt, hogy nem annyira tudományos, hogy ne értsem a
hátterét. Időutazós regény, amiben az időutazás nagyjából, mint eszköz jelenik
meg. A történet nagyon pörgős és vicces, a karakterek szerethetők, csak az a
fárnya romantika és erotika ne lenne benne. Igaz, a második részre az erotika
nem nagyon volt jellemző, de az elsőben elég furcsán jelent meg pár jelenetben.
Az első részről ITT, a folytatásról pedig ITT olvashatsz nálam!
3. Egy új
megjelenés a várólistámon
Basszus, nem gondoltam, hogy ennyi
idei megjelenésű könyvem van, amit még nem olvastam el! Ha nem hagytam ki
semmit, akkor összesen kilenc! Ebben vannak olyanok, amik meglepetés dobozban
érkeztek hozzám, van egy recenzió is, ami a sorozatbefejezős kihívásom után
várható, és több olyan is, amit Könyvfesztiválon és Könyvhéten szereztem be. Django Wexler: Az Ezer Név című
regényét emelném ki ezek közül. Igaz, hogy még nem olvastam el, elég vaskos
kötet egyébként, de a leírása és a címkéi alapján pontosan az a sorozat, amit
én szerintem nagyon fogok szeretni. Szeretném, ha minél többen megismernék,
hogy esélyem is legyen a folytatásokat is magyarul olvasni, mert infóim szerint
nem debütált olyan jól a regény, mint azt szerették volna. Nézzetek rá, hátha
ti is kedvet kaptok hozzá!
4. Legjobban
várt megjelenés az év második felére
Mikor a kérdéseket olvastam, nem volt
kérdés, hogy ide mit írok. A Fumax kiadó gondozásában fog megjelenni ősszel Brian McClellan: Sins of Empire című
regénye, ami az általam oly nagyon kedvelt lőpormágus világban fog játszódni.
Angolul két kötet már megjelent és a harmadik is várható 2019-ben. Nagyon
nagyon nagyon nagyon várom már! Emellett azért akad az Agave kiadó tárházában
is pár kötet, amire szemet vetettem. Könyvhéten láttam, hogy Ed McDonald: Blackwing című regényét
kiadják, szintén az ősszel, Éjszárny
címmel. A borítója (a lilás) felkeltette az érdeklődésem, a leírása egyelőre még annyira
nem, de majd meglátjuk. Ezen kívül pedig Bessenyei
Gábor is új regénnyel készül az év végére, amivel kilép az eddigi keretek
közül. Nem Middle Grade, hanem YA regényt fog hozni nekünk, a Könyvmolykiadó
Vörös pöttyös ágában. Kíváncsian várom!
5. Legnagyobb
csalódás
Elég friss élmény, Kerstin Gier: Az álmok harmadik könyve.
Eléggé kiírtam magamból, hogy mi volt vele a bajom EBBEN a bejegyzésben. Lényeg,
hogy én nem szeretném, ha a lányom majd ez alapján alkotna képet a világról. Ez
rajtam és a leendő apján fog leginkább múlni, úgyhogy ettől annyira nem félek.
Nem hiszem, hogy a mai fiataloknak arról kéne olvasni, hogy a hazudozás nem
gáz, simán megúszod; nem kell megbeszélni a problémáidat a másikkal; a
tetteidnek nem nagyon van következménye; és szűznek lenni 16 évesen ciki.
6. Legnagyobb
meglepetés
Izolde Johannsen: A birodalmi kalóz. Határozottan állíthatom, hogy ez a könyv lepett meg
a legjobban. Mégpedig azért, mert nem gondoltam, hogy egy történelmi témájú
könyv így le tud kötni. Új információkat kaptam a korról, és a benne élő
emberekről. Nagyon érdekes volt, inkább az emberi oldalát láttuk az
eseményeknek, mint a hivatalos háborús részét. Látszik, hogy az író részletesen
megismerte, beleásta magát a tényekbe, vannak kimutatások a végén, életrajzi
vonatkozások és adatok a hajókról is. A könyvről IDE kattintva olvashatod a
beszámolómat.
7. Kedvenc
új író (debütáló vagy neked új)
Ide nagyrészt csak olyanoktól tudok
választani, akiktől eddig csak egy regényt olvastam, egy regény alapján pedig
nem állítanám, hogy örök kedvenc lenne. Akit választok, az S. J. Kincaid. Tőle Dorkával közösen olvastuk A kárhozott című regényét, még januárban. Nagyon tetszett a világ,
amit felépített, de ami miatt kedvencnek mondanám, hogy szakított a jelenleg
oly divatos YA klisékkel, és egy értelmes, hihető szerelmi szálat épített fel.
Nem mondom, hogy tökéletes, mert nála is volt, hogy a magabiztos nő hirtelen
érzelgőssé válik, ami nem igazán illett hozzá, de a könyv maga nagyon király.
Néhol igen erőszakos, és látványos írói képekkel segít is nekünk elképzelni
ezeket, de ugyanez igaz a szép dolgokra is. Szóval nagyon tudom ajánlani.
Dorkával közös beszélgetésünket IDE kattintva meg tudjátok nézni a könyvről.
8. Legújabb
képzeletbeli szerelmem
Nincs. Nem szoktam szerelembe esni
könyves/filmes karakterekbe, ez nem változott a legutóbbi ilyen kérdés óta sem.
9. Legújabb
kedvenc karakter
Idén még nem jött el a nagy áttörés,
hogy kedvenc karaktert hirdessek. Ez nekem valahogy nehezen megy. Könyveket
tudok nagyon szeretni, de ahhoz, hogy kedvencnek tituláljak egy karaktert,
ahhoz az nem elég, hogy a könyvet imádjam.
10. Egy
könyv, ami megríkatott
Mark Lawrence: Tövisek Császára. A sorozat maga nem igazán érte el nálam azt a hatást, amit
sokaknál. Szerintem totál átlagos fantasy, egy olyan főszereplővel, akit a való
életben már az első részben ki kellett volna nyírni. A végén történt események
viszont megríkattak, annak ellenére, hogy a szereplőket nem nagyon tudtam
megszeretni. Az volt az egyik bajom a könyvvel, hogy tök feleslegesnek érzem az
időugrálósdit. Simán meg lehetett volna írni lineárisan, akkor talán jobban
izgultam volna értük. De így, hogy már tudom, hogy ezután is fog történni még
esemény, aminek XY is részese lesz, úgy már nem tudtam eléggé együtt élni a
történettel. Valamint nem mindenhol éreztem eléggé hitelesnek. Ha egy földalatti
lejárót ezer éve nem nyitott ki senki, nem hiszem, hogy olyan egyszerűen
kiásható lenne.
11. Egy
könyv, ami boldoggá tett
Brian McClellan: Őszi köztársaság. Nem azért, mert olyan csillivilli, rózsaszín cukorfelhős
cukiság. Azért tett boldoggá, mert jó lezárást kapott az egyik kedvenc
sorozatom. Tamás és Olem szóharcai annyira szórakoztatóak voltak! Tamás
karakterfejlődése és Tániellel való kapcsolatának alakulása figyelemreméltó. Az
egész hatalmi szerkezet, világfelépítés, mágia baromira jól meg van írva. A
könyv olvasás közben addiktív, a fejezetek úgy végződnek, hogy muszáj
folytatnod! Imádom! Részletes kifejtés a gondolataimról ITT található!
12. Kedvenc
könyvadaptáció, amit ebben az évben láttam
Mostanában elég ritkán jutok el olyan
filmre moziba, ami nem akció. Úgyhogy eléggé meglepett, mikor párom (igen,
nem én) azt javasolta, hogy menjünk el megnézni a Nap nap utánt. Kapva kaptam az alkalmon, nehogy meggondolja magát.
A film igazán jó adaptáció. A könyvet is szerettem anno, a film is nagyon
megérintett. Tetszik a benne lévő morális vonal. Főhősünk „A” minden nap új
testben ébred, aztán egy nap találkozik Riannonnal, amitől egyből megváltozik
az élete. Eléggé kitalálható, mi fog történni, de attól még egyáltalán nem
unalmas. Nagyon jó film. Ha képregényest is mondhatnék, akkor viszont a Bosszúállók: Végtelen háború lenne a
győztes. Engem teljesen összetört ez a film.
13. Legszebb
könyv, amit kaptam/vettem az évben
Borzasztóan nagy verseny alakult ki
ebben a kérdésben is. A végső győztes pedig Neil Gaiman: Csillagpor című kötete lett, az új kiadásban. Imádom
ezt a hajós borítót, olyan gyönyörű! Még ezt a könyvet sem sikerült március óta
elolvasnom, de alig várom, mert a film nagyon király! Robert de Niro alakítása
hatalmas! Olvasás után tuti megnézem a filmet újra! Talán beránt Gaiman
világába a kötet, van még egy könyvem tőle, aztán lehet, egész nagy fan leszek!
14. Kedvenc
értékelés, amit az idén írtam
Szerintem a könyv miatt érzem ezt,
mert nagyon tetszett ez a kisregény. Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit című könyvének értékelését szerettem a
legjobban megírni. Ez egy portál fantasy, amiben, ha elég nyitott vagy,
megláthatod az ajtódat, ami átvisz egy másik világba. Egy idő után sok esetben
kilök magából, vissza a valóságba, ami számodra már nem lesz valóság. Ami a
szüleidnek maga a csoda, számodra kínzás. Vissza akarsz menni. Hogyan állod meg
a helyed újra a világban, erről szól ez a könyv. Van benne egy nyomozós szál
is, de nekem az érzelmi vetülete miatt tetszett ez a regény. A bejegyzésemet
IDE kattintva éritek el.
15. Könyvek,
amiket még ebben az évben el szeretnék olvasni
EZEN a linken meg tudjátok nézni az
összes olvasatlan magánkönyvtáramban lévő könyvet. És ebben a későbbiekben
megjelenő könyvek benne sincsenek! Botrány. Igaz, hogy nem mindet akarom majd
olvasni, de azért a nagy részét igen. Vissza is akarom fogni a könyvvásárlást,
(haha, jó vicc, a Könyvhéten ezt már csúnyán elbuktam), és a könyvtárba
járást, mert tényleg érdekelnek az itthoni könyveim, minek hozzak ki másikat? A
többi a könyvtárban igazán meg fog várni. A sorozatbefejezős kihívásom után Kir Bulicsov: Túlélők című regényét
fogom olvasni, tök érdekes az alapkoncepció. Ami igazán megfogott benne, hogy
ha az új generáció már az új bolygóra születik, azt vallják hazájuknak, hogy
oldják fel azt a konfliktust, hogy a szülők meg haza akarnak menni. Egyáltalán
hány generáció kell hozzá? Vajon a szülők mennyire tudatosították bennük, hogy
egyébként nem ez az otthonuk? Vagy már ők is beletörődtek? Tök érdekes. Utána
pedig jó lenne már megismerkedni Robin Hobb: Látnok-ciklusával. Ezek a legközelebbi tervek. Év végéig pedig minél
jobban csökkenteni az olvasatlan könyveim arányát.
Így a végére is kijelenthetem, hogy
nem akadtam ki! Ez felér egy győzelemmel, mit gondoltok? Viszont durván
szóf*sásom lett. Lehetne Féléves Szóf*sás Tag is a neve! Szeretném felkérni a
következő bloggereket, hogy ők is töltsék ki, akadjanak ki, vagy csak simán
nyilvánuljanak meg a kérdésekben:
Dorka,
Anya olvas blog (Láttam ám, hogy már szemet vetettél rá!)
Anna,
Lap lap után blog (Az aktuális könyved mellett ez a kiakadás még jól is eshet!)
Bibi
és Geri, BibiBuchlove booktube (Régen láttam már nálatok tag-et, csinálhatnátok
belőle Mr. és Mrs.-t!)
Köszönöm
a figyelmet, én Réta voltam, jövő héten találkozunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése