Olvasmányaim összegzése! #7

Novemberben olvasott könyveimről olvashattok!

Sziasztok!

Novembernek is vége és úgy érzem, hogy elég jól sikerült tartani a TBR bejegyzésben mutatott terveket! Egy könyv átcsúszott, de nem vagyok elégedetlen. A könyvek, amiket olvastam, mind nagyon jók voltak! Remélem, hogy a decemberi terveimet is ilyen jól sikerül teljesíteni majd!

Charles Dickens: Copperfield Dávid (2017. november 04. – 2017. november 11.)

Kicsit ugyan megcsúsztam vele, mert októberi lett volna, de azért még időben elolvastam! Az értékelést aztán hetekig húztam megint, bár nem tudom, hogy miért. A történet az ifjú Copperfield Dávid életét és viszontagságait mutatja be az idősebb Dávid elbeszélésében, kommentárokkal kiegészítve. Nagyon tetszett a történet, a stílus, az egész korkép, biztos, hogy fogok még Dickens regényt olvasni, talán már a közeljövőben! Nemcsak az ifjúságnak, de felnőtteknek is nagyon tudom ajánlani. (Értékelés ITT)

Tara Altebrando: A távozás (2017. november 11. – 2017. november 14.)

Ez a regény egy floridai városban játszódik, ahol tizenegy évvel az eltűnésük után öt fiatal előkerül! Egy társuk azonban sosem tér haza. Ez az alapkoncepció nagyon felkeltette az érdeklődésem, ráadásul a borító is nagyon király. A könyv maga tetszett, bár volt egy-két dolog, ami miatt csak 4 csillagot adtam, de ez nem jelenti azt, hogy ne ajánlanám. Az értékelésben kitérek rá, hogy mitől kapott levonást. (Értékelés ITT)

Alexandra Bracken: Az idő vándorai (2017. november 14. – 2017. november 16.)

Az áthúzott szám azt jelzi, hogy félbehagytam a regény olvasását. 78 oldal után félretettem, és nem is szeretném többet elővenni. Már vissza is vittem a könyvtárba. Nagyon sajnálom, hogy nekem ez nem jött be, mert a Sötét elmék trilógiáját az írónőnek nagyon szeretem. Mindkét főhősünk életképtelen, már most látom, hogy tuti egymás karjaiban kötnek ki. A lány nem a megfelelő kérdéseket teszi fel, nem azt, amit az ember elvárna hasonló helyzetben, mivel hirtelen egy másik korban találja magát. A fiú pedig nem áll ki magáért, csak magában morog, hagyja magát elnyomni, és kisebbségi komplexusa nem volt számomra szimpatikus.

Markus Zusak: A könyvtolvaj (2017. november 17. – 2017. november 21.)

Hálás köszönet a Mini-könyvklubnak, hogy ezt a könyvet választottuk! A Mini-könyvklub tagjainak értékelését a könyvről ITT olvashatjátok! Rám nagyon nagy hatással volt ez a történet. Örültem, hogy a német átlagember oldaláról láthattuk az eseményeket. A narrátor személye külön plusz pont volt számomra. Eleinte fura volt, de a végére beláttam, hogy így volt jó. Ez egy olyan történet, ami ha tetszik, akkor a végére össze fog törni. Szerencsére, a félelmeim a kiadót illetően, alaptalannak bizonyultak, nagyon igényes lett a kiadás. (Értékelés ITT)

Brian McClellan: Karmazsin hadjárat (2017. november 22. – 2017. november 30.)

És végül a hónap utolsó olvasmánya, amit még a hónap utolsó napján sikerült befejezni. Kb. a könyv felét olvastam el egy nap alatt. Még jó, hogy szabin voltam. Imádtam ezt a könyvet is. A világ még mindig elképeszt, imádom a mágiarendszerét, az intrikákat, az árulást, a véres harcokat. Erről még nem került ki az értékelés, de napokon belül várható! Már csak publikálásra vár! (Update: Értékelés ITT)

Igaz, hogy végül 4 könyv lett a vége, de abból kettő is majdnem 600 oldal, úgyhogy elégedett vagyok. 4-5 csillagos lett mindegyik könyv, ez egy nagyszerű olvasási hónap volt, leszámítva a félbehagyott könyvet. Ebben a hónapban A legyek urát is levettem az aktuális olvasmányaim listájáról, majd jövőre újra nekifutok, most 25 oldalig jutottam csak, és nem szippantott be sajnos. Nektek milyen volt a november?