2017. december 17., vasárnap

Havi ajánló #9

Téma szerinti ajánló havonta egyszer.


Sziasztok!
A hónap közepe felé épp itt az ideje, hogy elhozzam nektek a decemberi havi ajánlót. A mai téma: „A legjobb számodra új írók 2017-ben”. Minden évben indulok a molyon abban a kihívásban, hogy legalább az évszám utolsó két számjegyének megfelelő számú új írót olvassunk adott évben. Ez idén 17 volt, jövőre értelem szerűen 18, azt is bepróbálom, de a sorozat befejezési terveim miatt ez lehet, hogy necces lesz. Idén meglett, több is, jobbnál jobb könyveket olvastam új íróktól, így megpróbálom leszűkíteni ezt a bejegyzést, de előre nem ígérek semmit. Gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán megcsináljam-e, mert mindegyikről ódákat zengtem, és talán már a könyökötökön jön ki, de úgy gondoltam, hogy ami jó, arról érdemes mindig megemlékezni! A lenti felsorolás szigorúan a megismerkedésünk sorrendjét mutatja, nem kedvencelési lista. A Goodreads csoport linkjét, ahonnan az egész indult, ITT találjátok, nézzétek meg, és csatlakozzatok a kezdeményezéshez, ha van kedvetek!
Forrás
Gáborral úgy indult író-olvasó kapcsolatunk, hogy nyereményjátékot hirdetett az első regényére. Az volt a feladat, hogy olvasd el az első pár fejezetet, és abból voltak kérdések. Annyira tetszett, hogy nekem muszáj volt olvasnom. Decemberben megvettem a könyvet, erre párom januárban megnyerte nekem az első két részt dedikálva! Úgyhogy az én példányomat nyereményjátékra bocsátottam. Egymás után elolvastam a két részt, nekem nagy kedvenc lett, sokszor fel is hoztam Top 5 Szerdákban és különböző tag-ekben. A harmadik részre egészen most decemberig kellett várni, az enyémet már csomagolják, hamarosan kézbe veszem. Amilyen függővége volt a második résznek, örülök, hogy nem kell tovább várni! A sorozat végül is trilógia lesz, egyik szemem sír, a másik nevet miatta. Gábor olyan gördülékeny stílusban ír, a karakterei szerethetők, nem nézi hülyének az olvasót, és szerintem izgalmas is volt a történet. Ahhoz képest, hogy még nagyon a pályája elején tart, mint író, nagyon klassz könyveket adott ki a kezéből. Biztos vagyok benne, hogy bármit ír, olvasni szeretném majd!
Forrás
Az Egy sötétebb mágia című regényét olvastam idén tőle, de messze nem ez lesz az utolsó! A folytatást is nagyon szerettem volna idén megszerezni, de az még várat magára. Mindegyik könyvét szeretném elolvasni. Vannak pletykák, hogy jövőre talán jövőre kapunk még pár könyvet tőle magyarul, bár ha nem, talán angolul is folytatni fogom az életművét. Az Egy sötétebb mágia eleje kissé nehezen rántott be, de utána annyira beszippantott, hogy alig akartam letenni. Az egész világfelépítés annyira kreatív és szemléletes, hogy nagyon bele tudtam képzelni magam. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra!
Forrás
Brian könyveivel már többször találkoztam a neten, de annyira nem fogott meg akkor. Aztán az első fehérvári könyvtárazásom alkalmával megakadt rajta a szemem. Mondom miért ne? Annyira jól tettem! Azóta már a Lőpormágus trilógia két részét is elolvastam, a harmadik pedig a polcomon csücsül, de csak januárra van tervben. Brian világa azért fogott meg, mert a napóleoni világba csempészte be a mágiát. Az egész mágikus rendszer nagyon egyedi, a politikai vetülete eszméletlen jó, a harcok kellőképp véresek, a fellegek nagyon sötétek az égen, és ahhoz képest, hogy nem az izgalmas események vannak a központban, annyira élvezetes volt olvasni, hogy nehezen tettem le.
Forrás
Gondolom, rajta nem lepődtetek meg, hogy a listán van. Két nagyon különböző könyvet írt eddig, mindkettő igazán nagyon jó lett. Az élet esszenciája azóta is a favoritom, én nagyon jól szórakoztam rajta, hangosan nevetős, a végén akkora csattanóval, mint egy ház. Szerintem azért bátorság kellett ezt meglépni. A másik pedig nagyon lélekhez ható, elgondolkodtató, érzelmileg nehéz. Ezután a könyv után nagyon sokat beszélgettem a könyvről, annyira sokrétű és olyan sok dologra felhívja a figyelmet. Mindkét könyvet biztosan el fogom még olvasni az életben többször is, pedig nem vagyok újraolvasós. Azt az infót kaptam, hogy talán jövőre jön tőle új könyv, én szeretettel várom!
Forrás
Blogturné klubon nyertem a Bori sorozat első részét tavaly, aztán idén májusban ő lett a Mini-könyvklub havi olvasmánya. Végre nem volt okom tovább tologatni az olvasmánylistámon. Gaura Ágnes sorozata egy Budapesten játszódó vámpíros fantasy, ahol a vámpírok beférkőztek a politikába. Nagyon élveztem! Imádok úgy olvasni fantasyt, hogy hazai tájon játszódik, jobban át tudom érezni. Ráadásul olyan képet festett a világról, hogy ha tényleg léteznének vámpírok, és sétálgathatnának mellettünk az utcán, így történne, ahogy Gaura Ágnes megírta! Olvastam azóta tőle több novellát is, amik szintén nagyon tetszettek
Forrás
Az ő karaktereit és a könyvét, sőt, őt magát is sokszor emlegettem idén a blogon. Az írónő fiatal kora ellenére olyan sötét fantasy világot tárt elénk, hogy csak lestem. Gabi stílusában azt szeretem a legjobban, hogy képes úgy váltott szemszögű könyvet írni, hogy könnyedén meg tudom különböztetni a karaktereket egymástól. Ez még kettő karakternél is igen nehéz, mert az írók általában azzal megelégszenek, hogy a fejezet címében jelzik, hogy ki beszél. Angolban legalább a „she/he” utalószókból még ki is lehet találni, hogy kinek a gondolatait követjük, magyarban viszont ilyen nincs. Gabi pedig nem két szemszöget váltogat, hanem sokkal többet. Nagyon szeretnék még sok sok könyvet olvasni tőle!
Forrás
Tőle is eddig csak egy könyvet olvastam, de azt imádtam, és jövő év elején megveszem a folytatást. Elsőre nagyon furcsa az írói stílusa, nála is váltott szemszögben olvashatunk, ráadásul az egyik belőle E/2, a többi E/3. Sosem olvastam még E/2-ben, de nagyon jól állt a történetnek. Kicsit hozzá kellett szokni, de aztán semmi bajom nem volt vele. Ebben a könyvben is nagyon sok érzelem és mondanivaló volt elrejtve a sorok között. A világfelépítés szerintem még tartogat számunkra meglepetéseket. Szeretném, ha a többi könyvét is felkarolná a kiadó.
Forrás
Ő is ékes példája az idei évi dark fantasy vonzalmamnak. Ha megnézitek ezt a listát, többen is a műfaj képviselői! Megalkotta az utóbbi idők számomra kedvenc női főhősét! Talpraesett, kíváncsi, nem fél bepiszkolni a kezét, ha kell kemény, nem egy gyenge virágszál, akit a hercegnek kell megmentenie, okos, találékony, nem önös célok vezérlik, gyermeki lelkesedéssel tudja szemlélni az új felfedezéseket. Nagyszerű nő! Bennett világa is nagyon érdekes, kissé olyan, mint a mai világunk a feje tetejére állítva. A mítoszrendszere oltári, látszik, hogy rengeteg időt fektetett bele az író. A jövő év eleji Agave kiadós rendelésem attól függ, hogy mikor jelentik be a harmadik részt, vagyis pontosabban, hogy mikortól lesz rendelhető a remélem jövő év elején megjelenő harmadik rész. Tudom, hogy ha folytatom a sorozatot, tudni akarom majd a befejezést is.
Forrás
Ővele kicsit csalok a listán. 2015-ben olvastam a Szép remények angol rövidített és könnyített Penguin Readers verzióját, de az nem teljes regény, és mivel szerintem átirat, így nem tekintem teljes mértékben Dickens írásnak. Idén viszont elolvastam magyarul a Copperfield Dávidot, ami nagyon tetszett, és szeretnék még az írótól több regényt olvasni. Karácsonykor pont ideje lenne a Karácsonyi éneknek, de nem fog összejönni, talán majd jövőre év közben. Úgysem vagyok egy szezon szerint olvasó! A regény gördülékeny volt, olvasmányos, érdekes, és baromira kívül esik a komfortzónámtól. Mégis nagyon magával ragadott, és megfogott az, hogy Dávid mennyi mindenen ment keresztül. Hogy a kor, amiben élt, milyen más volt, mint ahogy ma élünk. Bár az kissé zavaró volt, hogy a neveket is konkrétan magyarra fordították, de hát ugye az már elég régi fordítás.
Forrás
Szintén idei felfedezett, szintén Mini-könyvklub. Nem szeretek valóságos világban játszódó könyvet olvasni, mert megélni is elég, nem fontos, hogy olvassak is róla. Ezért olvasok inkább fantasyt. De mikor ilyen gyöngyszemeket olvasok, akkor mindig elgondolkodok rajta, hogy többet kéne olvasni. Jövőre talán meg is lépem, van pár az olvasni kéne listámon, amire érdemes lenne időt áldoznom. Markus Zuzak úgy mesélte el a II. Világháború borzalmait, hogy új vonalról ábrázolta, nem a zsidóság és a szörnyű nácik szemszögét mutatta be, hanem az átlag németét, akik a háború hatását nyögik, akik közül sokan emberségesek, és sajnálják a zsidó népet, nem pedig lenézik őket. Ráadásul az egészet a Halál meséli el, ráadásul spoileresen. Nála ez egyáltalán nem zavart, ugyanolyan felkavaróak voltak a történések, mint, ha nem tudtam volna róluk. És ettől olyan zseniális Markus Zuzak írása!
Végül szanálnom sem kellett, hogy szép kerek szám legyen, ők lennének a Top 10 év felfedezett írója számomra 2017-ben. Mindegyiküktől fogok a jövőben olvasni, bár van olyan, akitől még várnom kell az új megjelenésre, mint például Gabriella Eld vagy Rain Arlender. Bízom benne, hogy őket is hamarosan újra kézbe vehetem. Mind a tíz írót bátran merem ajánlani. Eltérő stílusban, eltérő korosztálynak szólnak műveik, de mind-mind olvasásra érdemes! Nálatok van ilyen író? Avattatok kedvencet idén? Ki volt az a számotokra új író, akit feltennétek egy ilyen listára?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése