A hónap közepe felé épp itt
az ideje, hogy elhozzam nektek a decemberi havi ajánlót. A mai téma: „A legjobb
számodra új írók 2017-ben”. Minden évben indulok a molyon abban a kihívásban,
hogy legalább az évszám utolsó két számjegyének megfelelő számú új írót
olvassunk adott évben. Ez idén 17 volt, jövőre értelem szerűen 18, azt is
bepróbálom, de a sorozat befejezési terveim miatt ez lehet, hogy necces lesz.
Idén meglett, több is, jobbnál jobb könyveket olvastam új íróktól, így
megpróbálom leszűkíteni ezt a bejegyzést, de előre nem ígérek semmit.
Gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán megcsináljam-e, mert mindegyikről ódákat
zengtem, és talán már a könyökötökön jön ki, de úgy gondoltam, hogy ami jó,
arról érdemes mindig megemlékezni! A lenti felsorolás szigorúan a
megismerkedésünk sorrendjét mutatja, nem kedvencelési lista. A Goodreads
csoport linkjét, ahonnan az egész indult, ITT találjátok, nézzétek meg, és
csatlakozzatok a kezdeményezéshez, ha van kedvetek!
Forrás |
Gáborral
úgy indult író-olvasó kapcsolatunk, hogy nyereményjátékot hirdetett az első
regényére. Az volt a feladat, hogy olvasd el az első pár fejezetet, és abból
voltak kérdések. Annyira tetszett, hogy nekem muszáj volt olvasnom. Decemberben
megvettem a könyvet, erre párom januárban megnyerte nekem az első két részt
dedikálva! Úgyhogy az én példányomat nyereményjátékra bocsátottam. Egymás után
elolvastam a két részt, nekem nagy kedvenc lett, sokszor fel is hoztam Top 5
Szerdákban és különböző tag-ekben. A harmadik részre egészen most decemberig
kellett várni, az enyémet már csomagolják, hamarosan kézbe veszem. Amilyen
függővége volt a második résznek, örülök, hogy nem kell tovább várni! A sorozat
végül is trilógia lesz, egyik szemem sír, a másik nevet miatta. Gábor olyan
gördülékeny stílusban ír, a karakterei szerethetők, nem nézi hülyének az
olvasót, és szerintem izgalmas is volt a történet. Ahhoz képest, hogy még
nagyon a pályája elején tart, mint író, nagyon klassz könyveket adott ki a
kezéből. Biztos vagyok benne, hogy bármit ír, olvasni szeretném majd!
Forrás |
Az Egy
sötétebb mágia című regényét olvastam idén tőle, de messze nem ez lesz az
utolsó! A folytatást is nagyon szerettem volna idén megszerezni, de az még
várat magára. Mindegyik könyvét szeretném elolvasni. Vannak pletykák, hogy
jövőre talán jövőre kapunk még pár könyvet tőle magyarul, bár ha nem, talán
angolul is folytatni fogom az életművét. Az Egy sötétebb mágia eleje kissé
nehezen rántott be, de utána annyira beszippantott, hogy alig akartam letenni.
Az egész világfelépítés annyira kreatív és szemléletes, hogy nagyon bele tudtam
képzelni magam. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra!
Forrás |
Brian
könyveivel már többször találkoztam a neten, de annyira nem fogott meg akkor.
Aztán az első fehérvári könyvtárazásom alkalmával megakadt rajta a szemem.
Mondom miért ne? Annyira jól tettem! Azóta már a Lőpormágus trilógia két részét
is elolvastam, a harmadik pedig a polcomon csücsül, de csak januárra van
tervben. Brian világa azért fogott meg, mert a napóleoni világba csempészte be
a mágiát. Az egész mágikus rendszer nagyon egyedi, a politikai vetülete
eszméletlen jó, a harcok kellőképp véresek, a fellegek nagyon sötétek az égen,
és ahhoz képest, hogy nem az izgalmas események vannak a központban, annyira
élvezetes volt olvasni, hogy nehezen tettem le.
Forrás |
Gondolom,
rajta nem lepődtetek meg, hogy a listán van. Két nagyon különböző könyvet írt
eddig, mindkettő igazán nagyon jó lett. Az élet esszenciája azóta is a
favoritom, én nagyon jól szórakoztam rajta, hangosan nevetős, a végén akkora
csattanóval, mint egy ház. Szerintem azért bátorság kellett ezt meglépni. A
másik pedig nagyon lélekhez ható, elgondolkodtató, érzelmileg nehéz. Ezután a
könyv után nagyon sokat beszélgettem a könyvről, annyira sokrétű és olyan sok
dologra felhívja a figyelmet. Mindkét könyvet biztosan el fogom még olvasni az
életben többször is, pedig nem vagyok újraolvasós. Azt az infót kaptam, hogy
talán jövőre jön tőle új könyv, én szeretettel várom!
Forrás |
Blogturné
klubon nyertem a Bori sorozat első részét tavaly, aztán idén májusban ő lett a
Mini-könyvklub havi olvasmánya. Végre nem volt okom tovább tologatni az
olvasmánylistámon. Gaura Ágnes sorozata egy Budapesten játszódó vámpíros
fantasy, ahol a vámpírok beférkőztek a politikába. Nagyon élveztem! Imádok úgy
olvasni fantasyt, hogy hazai tájon játszódik, jobban át tudom érezni. Ráadásul
olyan képet festett a világról, hogy ha tényleg léteznének vámpírok, és
sétálgathatnának mellettünk az utcán, így történne, ahogy Gaura Ágnes megírta!
Olvastam azóta tőle több novellát is, amik szintén nagyon tetszettek
Forrás |
Az ő
karaktereit és a könyvét, sőt, őt magát is sokszor emlegettem idén a blogon. Az
írónő fiatal kora ellenére olyan sötét fantasy világot tárt elénk, hogy csak
lestem. Gabi stílusában azt szeretem a legjobban, hogy képes úgy váltott
szemszögű könyvet írni, hogy könnyedén meg tudom különböztetni a karaktereket
egymástól. Ez még kettő karakternél is igen nehéz, mert az írók általában azzal
megelégszenek, hogy a fejezet címében jelzik, hogy ki beszél. Angolban legalább
a „she/he” utalószókból még ki is lehet találni, hogy kinek a gondolatait
követjük, magyarban viszont ilyen nincs. Gabi pedig nem két szemszöget
váltogat, hanem sokkal többet. Nagyon szeretnék még sok sok könyvet olvasni
tőle!
Forrás |
Tőle is eddig csak egy
könyvet olvastam, de azt imádtam, és jövő év elején megveszem a folytatást.
Elsőre nagyon furcsa az írói stílusa, nála is váltott szemszögben olvashatunk,
ráadásul az egyik belőle E/2, a többi E/3. Sosem olvastam még E/2-ben, de
nagyon jól állt a történetnek. Kicsit hozzá kellett szokni, de aztán semmi
bajom nem volt vele. Ebben a könyvben is nagyon sok érzelem és mondanivaló volt
elrejtve a sorok között. A világfelépítés szerintem még tartogat számunkra
meglepetéseket. Szeretném, ha a többi könyvét is felkarolná a kiadó.
Forrás |
Ő is ékes példája az idei
évi dark fantasy vonzalmamnak. Ha megnézitek ezt a listát, többen is a műfaj
képviselői! Megalkotta az utóbbi idők számomra kedvenc női főhősét! Talpraesett,
kíváncsi, nem fél bepiszkolni a kezét, ha kell kemény, nem egy gyenge
virágszál, akit a hercegnek kell megmentenie, okos, találékony, nem önös célok
vezérlik, gyermeki lelkesedéssel tudja szemlélni az új felfedezéseket.
Nagyszerű nő! Bennett világa is nagyon érdekes, kissé olyan, mint a mai
világunk a feje tetejére állítva. A mítoszrendszere oltári, látszik, hogy
rengeteg időt fektetett bele az író. A jövő év eleji Agave kiadós rendelésem
attól függ, hogy mikor jelentik be a harmadik részt, vagyis pontosabban, hogy
mikortól lesz rendelhető a remélem jövő év elején megjelenő harmadik rész.
Tudom, hogy ha folytatom a sorozatot, tudni akarom majd a befejezést is.
Forrás |
Ővele kicsit csalok a
listán. 2015-ben olvastam a Szép remények angol rövidített és könnyített
Penguin Readers verzióját, de az nem teljes regény, és mivel szerintem átirat,
így nem tekintem teljes mértékben Dickens írásnak. Idén viszont elolvastam
magyarul a Copperfield Dávidot, ami nagyon tetszett, és szeretnék még az írótól
több regényt olvasni. Karácsonykor pont ideje lenne a Karácsonyi éneknek, de
nem fog összejönni, talán majd jövőre év közben. Úgysem vagyok egy szezon
szerint olvasó! A regény gördülékeny volt, olvasmányos, érdekes, és baromira
kívül esik a komfortzónámtól. Mégis nagyon magával ragadott, és megfogott az,
hogy Dávid mennyi mindenen ment keresztül. Hogy a kor, amiben élt, milyen más
volt, mint ahogy ma élünk. Bár az kissé zavaró volt, hogy a neveket is
konkrétan magyarra fordították, de hát ugye az már elég régi fordítás.
Forrás |
Szintén idei felfedezett,
szintén Mini-könyvklub. Nem szeretek valóságos világban játszódó könyvet
olvasni, mert megélni is elég, nem fontos, hogy olvassak is róla. Ezért olvasok
inkább fantasyt. De mikor ilyen gyöngyszemeket olvasok, akkor mindig
elgondolkodok rajta, hogy többet kéne olvasni. Jövőre talán meg is lépem, van
pár az olvasni kéne listámon, amire érdemes lenne időt áldoznom. Markus Zuzak
úgy mesélte el a II. Világháború borzalmait, hogy új vonalról ábrázolta, nem a
zsidóság és a szörnyű nácik szemszögét mutatta be, hanem az átlag németét, akik
a háború hatását nyögik, akik közül sokan emberségesek, és sajnálják a zsidó
népet, nem pedig lenézik őket. Ráadásul az egészet a Halál meséli el, ráadásul
spoileresen. Nála ez egyáltalán nem zavart, ugyanolyan felkavaróak voltak a
történések, mint, ha nem tudtam volna róluk. És ettől olyan zseniális Markus
Zuzak írása!
Végül
szanálnom sem kellett, hogy szép kerek szám legyen, ők lennének a Top 10
év felfedezett írója számomra 2017-ben. Mindegyiküktől fogok a jövőben
olvasni, bár van olyan, akitől még várnom kell az új megjelenésre, mint például
Gabriella Eld vagy Rain Arlender. Bízom benne, hogy őket is hamarosan újra
kézbe vehetem. Mind a tíz írót bátran merem ajánlani. Eltérő stílusban, eltérő
korosztálynak szólnak műveik, de mind-mind olvasásra érdemes! Nálatok van ilyen
író? Avattatok kedvencet idén? Ki volt az a számotokra új író, akit feltennétek
egy ilyen listára?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése