Kedvenc idézetek:
„– Ne akarok tiszteletlen lenni, de mégis meg kell kérdeznem, hol lehet itt üríteni?”
„– A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.”
„– Úgy nézünk mi ki, mint aki nyerészkedik?Az egyforma magas ifjak farkasszemet néztek a többiekkel. A német báró hümmögött.– Jason úgy néz ki!”
„– Nem tudom mit kell tenni – sütötte le szemét szégyenlősen a leány. – Sosem vetkőztettem még férfit.– Ha ez megnyugtat, édes szívem, még én sem – nevetett halkan Gilbert, és újra a karjaiba vonta.”
„Meg kell értenie, hogy nem vágyódhat vissza a múltba, mert az már nem létezik. A jövő nem lehet a múlt újraélése. De a jövő a múltra támaszkodik, azért, hogy a jelenben élhessen.”
„Csak ültek egymás mellett a patak partján, és a csillagok borítottak rájuk fénylő takarót, mely alatt egyenlő mindenki, függetlenül attól, selyemágyban vagy istállóban jött-e a világra.”
„Gilbert La Fayette vörös üstökét elfedte elegáns fehér parókája, amelyet a nagy napra alaposan kiszellőztetett.”
Kedvenc karakterek: Jason, Gilbert
Borító: Lehetne kicsit figyelemfelkeltőbb. A Lázadás a Bountyn című filmet idézi bennem.
Végkifejlet: Ez a történet lezárt, nincs függővég.
Azután,
hogy Izolde Johannsen II. világháborús regényei annyira tetszettek, nem volt
kérdés, hogy hatalmas igennel, és kitörő lelkesedéssel fogadom az újabb
felkérést! Az írónőnek köszönhetően lehetőségem nyílt idejekorán elolvasni ezt
a regényt, melyet ezúton is köszönök neki, és a Helikon kiadónak egyaránt!
Előzetesen annyit vártam, hogy a történelmi mivolta ellenére is magával ragadó
történetet fogok kapni, mellette pedig késztetést, hogy utána nézzek a kornak
és eseményeinek. Ezekben pedig nem is kellett csalódnom.
|
A történet
a 18. században játszódik, központban a sorozat névadója, La Fayette márki.
Gilbert idejekorán elvesztette szüleit, emiatt már 16 évesen gazdag nemesnek
számított. Emelt fővel viselte a terhet, ami ezzel jár. Az ifjú nemes szívén
viselte a szabadság eszményét, gyűlölte a briteket, így mikor lehetősége
adódott, hogy belépjen az amerikai hadseregbe, nem tétovázott. Furfang és
lelemény segítségével, a királyi tiltás ellenére is csatlakozott az amerikai
függetlenség harcokhoz. Hazatérése után kérdéses, hogy fogadják majd, elvégre
megtagadott egy közvetlen parancsot. Hamarosan Franciaország is forrong,
Gilbert pedig a politika kellős közepén találja magát.
Ez a regény
volt a harmadik olvasmányom az írónőtől, emiatt bátran ki merem jelenteni, hogy
a történelmi regényei a kedvenc íróim közé emelték Izolde Johannsent. Nem
állítom, hogy rajta kívül más nem ír így, én viszont eddig csak nála
találkoztam azzal, hogy a történelmi hitelessége nem szárítja el a tartalmat.
Sőt, késztetést érzek arra, hogy olvasás közben bújjam az internetet újabb és
újabb részletek iránt. Ez ad egyfajta pluszt az olvasásélményhez, amit egyszerűen
imádok. A történelmi vetülete mellett kalandos és izgalmas, a karakterei pedig szerethetőek.
A szerző munkatársai, Forrás |
Az írónő
aprólékos odafigyelése észlelhető a sorok között. Ritkán olvasok egy könyvben
természetes szükségletekről, ezért roppant szórakoztató volt látni, hogy a
tengeren is felmerül ez a kérdés. Ha kíváncsiak vagytok, hogy oldják meg a
tengerészek ezt a dolgot, olvassátok el a regényt. Emellett még arra is választ
kaptok, miféle büntetés jár annak a matróznak, aki nem végzi el rendesen a
kötelességét.
Hátlap terv, Kertai Zalán, Forrás |
A sorozat
címadója, teljes nevén Marie-Joseph Paul Yves Roch Gilbert du Motier de La
Fayette, nagyon is jól illeszkedik abba a képbe, amit én ennek a kornak az
emberéről kialakítottam magamban. Az eszményeinek él, még a családját,
hamarosan születendő gyermekét is képes hátrahagyni, hogy kiálljon az elveiért,
a nagyobb jó érdekében háttérbe szorítja saját érdekeit. Kezdeti éveiben ezt a
heves idealista hozzáállását én naivitásként könyveltem el. Későbbi éveiben,
még, ha érettebb is lett, idealizmusa semmit sem csökkent.
Gilbert
mellett a másik fontos szereplő Jason Paille, más néven Szalma Jason. Srácok,
én nem szoktam szerelembe esni szereplők iránt, de Jason közel került hozzá.
Ami már csak azért is meglepő, mert nem épp az a patyolat tiszta életű
úriember, akire tisztességes nő vágyik. Mégis imádtam. Tudvalevő rólam, hogy
nem szeretem az antihősöket, én őt ebbe a kategóriába sorolnám mégis. Úgy
gondolom, hogy azért kedveltem meg, mert nem ítélkezett, nem magyarázkodott,
nem akart jobb lenni, mint amilyen volt. Megtette azt, amit a céljai elérése
érdekében szükségesnek tartott. Ezért sem bocsánatot nem kért, sem bűntudatot
nem érzett, de nem is hencegett. Szeretnék vele még a jövőben találkozni!
La Fayett a valóságban és a kép, ami bennem élt róla |
A
szerkesztésre nem tudok bővebben kitérni, én még egy korai verziót olvastam,
azóta több átnézésen is átesett a regény. Annyit még mindenképp el szeretnék
nektek mondani, hogy nem bírtam letenni az utolsó oldalakat. Hajnali fél
háromig olvastam vasárnap, úgy, hogy másnap ötkor kelnem kellett és munkába
menni, de nem érdekelt, mert annyira izgalmasra sikeredett a vége. A történelem
ismeretében tudva levő, hogy XVI. Lajos milyen sorsra jut, és az is ismeretes,
hogy mi történt ekkor Párizsban. Mégis szívbemarkoló és sokkoló volt olvasni
ezt az emberietlen viselkedést, ami akkoriban megesett. A kétségbeesett, éhes
csőcselék önbíráskodása vérrel itatta át a végső oldalakat.
Összességében
azt kaptam, amit vártam. Egy olyan történelmi regényt, ami meghozza a kedvem a
további kutakodáshoz. Egy olyan regényt, amely annak ellenére magával ragad,
hogy tudom, mi lesz a vége. A cselekmény, a szereplők, a sorok között található
érzelmek engem megnyertek magunknak. A történelem szerelmesei mellett épp ezért
azoknak is tudom ajánlani, akik ódzkodnak a témától, mert azt gondolják, hogy
száraz. Hát nagyon nem az.
Nálam ez a könyv 5/5.
Műfaj: történelmi fikció
Kiadó: Helikon/Szenzár
(Rendelésért kattints a kiadó nevére!)
Terjedelem: 320 oldal
Megjelenés: 2018
ISBN: 9789634791270
Kötés: keménytáblás
Sorozat: La Fayette
Sorozat további részei: ez az
első rész
|
Egyéb elérhetőségek:
Korábbi találkozásaim az írónővel:
Fülszöveg:
XVI. Lajos francia király
tilalma ellenére Los Pasajes kikötőjében már indulásra készen ringatózik a La
Victoire nevű brigg. Fedélzetén álnéven több mint egy tucat fiatal, becsvágytól
fűtött francia nemes rejtőzik fegyverekkel, szolgákkal – köztük Gilbert La
Fayette, korának egyik legvagyonosabb katonatisztje. Az angolokat tiszta
szívből gyűlölő, alig tizenkilenc éves márki a rejtélyes Jasonnel, a titkos
tervet rejtegető mesterlövésszel Amerikába készül. Az elfogásukra küldött
katonai osztag már úton van, hogy megakadályozza a példátlan küldetést. Eközben
az óceán túlpartján függetlenségi háború dúl Anglia és a fellázadt gyarmatok
között…
Izolde Johannsen tengeri
kalandokkal átszőtt történelmi regénye egyedülállóan, a franciák szemszögéből
mutatja be az amerikai függetlenségi háborút, majd La Fayette márki politikai
életútját a királya és a nemesség ellen fordult francia nép borzalmakkal teli,
forradalmi éveiben.
Fejléckép: A Tuileriák elfogalása
Fejléckép: A Tuileriák elfogalása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése