2018. december 2., vasárnap

Élményeim összegzése #17


Novemberben olvasott könyveimről és élményeimről olvashattok!

Sziasztok!
A november is milyen gyorsan elrepült, el se hiszem, hogy mindjárt itt az év vége! Bár már érzem, hogy jól fog jönni a pihenés, szükségem van rá. Eljött az idő, hogy számot vessek az elmúlt hetekről. Ezért elővettem egy jól behűtött Hideg komlóst, (mert mi másra vágyna egy hideg téli napon a jó kocsmáros,) és billentyűt ragadtam, hogy elmeséljem nektek, mi is történt velem mostanában.
Múlt havi összegzőben említettem, hogy el akartunk menni előadásra. A regisztrációval már sikerült helyet is foglalnunk, bár jó, hogy még előbb mentünk, mert azért így is jó sok helyet kiadtak, fent a karzaton álltak is néhányan. De nekünk szerencsére volt helyünk. Dr. Kozma-Vízkeleti Dániel beszélt nekünk a döntésekről a párkapcsolatban. Érdekes volt, de fenntartásokkal kezelem az előadási stílusát. Nekem túlságosan „laza” volt, vagy, hogy is fogalmazzam meg. Beül oda egy csomó ember, bár azt nem értettem, hogy 60-70+ emberek minek jönnek el ilyen előadásra, de mindegy is. Szóval a téma jó volt, de olyan érzésem volt, hogy a példáival görbe tükröt akart volna mutatni, de a közönségnek ez nem esett le, és nevettek ott, ahol inkább magukra kellett volna ismerni. „Önökkel biztos nem esett még meg, de képzeljék el, élnek a világban olyan emberek, hogy … „ típusú felvezető mondatok hangzottak el többször. Volt egy bácsi, aki talán munkából érkezett, mert nagyjából végigaludta a terem közepén az egészet. Dr. Kozma-Vízkeleti Dánielnek van egy nagyon jó mondása, amit mindenkinek át kéne gondolni: „Bármit csinálhatsz, de ne lepődj meg a következményeken.” Legyen szó drogozásról, egymás cseszegtetéséről, vagy a gyerek előtt való veszekedésről. Sok jó dolgot hallottam, beszélgettünk is róla utána párommal, elmeséltem neki, viszont nem hiszem, hogy megyek még előadására, már többször voltam, és mindannyiszor ugyanaz az ellenérzésem volt a végére.
A hónapban ismét voltam moziban is! A munkatársaimmal, persze csak a csajokkal, elmentünk megnézni a Csillag születik című filmet. Hát srácok, az a film baromi jó. A zene egyszerűen fantasztikus. Azóta rengetegszer meghallgattam, vannak dalok, amit repeaten hallgatok egy álló napig és nem unom meg. Tartottam Lady Gagától, de szerintem nagyszerű volt. Gyanítom, hogy kapni fog pár Oscart a film, és meg is érdemli. Ha nem ő kapja a zenéért, akkor nem tudom, hogy ki. Olvastam utána, hogy Lady Gaga nem volt hajlandó playbackről felvenni a dalokat, respect, úgyhogy a filmben hallható összes dal élő, ami érződik is rajta, és nagyon jót tett a filmnek. Emiatt Bradley Coopernek énekórára kellett járnia, ami gyanítom, hogy csak előnyére vált. Nézzétek meg, érdemes!


A hónap közepén egy borkóstolón is részt vettem, 35 pincészet közel 200 borát lehetett végigkóstolni! Persze nem mindet próbáltam ki, de több pincészet is a bevásárló listámra került! Volt itt Erdélyből is pincészet, isteni volt a rozéjuk! Meleg szívvel tudom ajánlani Regno Recas rozéját, igaz, hogy félszáraz, de annyira gyümölcsös volt, hogy szétrobbant a számban! A másik, amit a végén ittam és nagyon finom volt, Dubicz Borászat rozéja. Emellett persze nem hagyhattuk ki Mészáros Pál és Takler rozéit és fehérborait sem. Társaim kóstoltak vörösbort is az est végére, én megmaradtam a könnyedebb boroknál. Nagyon jó este volt, igaz, kicsit hangos, de nagyon jól szórakoztam!
Ebben a hónapban két könyvvel lettem gazdagabb. Az egyik Izolde Johannsen: Megölni a királyt! című regénye, ami annyira tetszett, hogy muszáj volt beszereznem fizikai valójában is! Élőben még szebb, mint a képeken! Bővebben ITT olvashattok a regényről! A másik regény Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl című írása, ami nagyon felkeltette az érdeklődésem. Különleges bejegyzés várható róla, december elején el is fogom olvasni! Ha nyitva lettünk volna tegnap, lett volna még egy könyv, de azt csak holnap vehetem kézhez, figyeljétek Instagram oldalamat, ha kíváncsiak vagytok, mit is rejt majd a csomag!



Ma éjfélkor véget ér Dóriékkal közösen játszott olvasós játékunk, a Levélhullás, amit csúnyán elbuktunk. Azt hittem, három hónap alatt simán elolvasok 10 könyvet, hát nem. Ma fogom befejezni a kilencediket, ha minden jól megy. Nem baj, nem dől össze a világ. Holnap új játék indul, Megfagyott birodalom néven, ahol orvosságot kell összeszedni, hajóra szállni, harcolni, dönteni, táplálékot gyűjteni, mindezt olvasással, nagyon izgi! Talán itt jobban fogunk teljesíteni!
A hónap utolsó két hetében rendezték meg a #TomeTopple őszi fordulóját, aminek a lényege, hogy 500 oldalnál hosszabb regényeket olvassunk. Eleve is az volt a tervem, így jól jött, hogy erre is be tudok nevezni. Legalább két könyvet kellett volna elolvasni ez idő alatt, sajnos nekem nem jött össze, de azért igyekeztem. Most pedig következzenek a könyvek, amit az elmúlt hónapban olvastam!
Brian McClellan: A birodalom bűnei (2018. október 29. – 2018. november 07.)
Nagyon szerettem volna még októberben befejezni, de hát bőven átcsúszott novemberre. Az idei év egyik legjobban várt könyve volt számomra, és nem is okozott csalódást. 600 oldalas féltégla, Briantól megszokott írásmódban. A Lőpormágus-trilógia után játszódik, nem kapcsolódik a trilógiához, én mégis azt mondom, hogy ahhoz, hogy egy-egy visszautalást értsetek, érdemes elolvasni a trilógiát. Egyik kedvenc karakterem a korábbi könyvekben Olem volt, sziporkázó egyénisége átütött a lapokon, ám ebben a regényben nagyon háttérbe szorult, amit kicsit fájlalok. Remélem, a következő részekben több szerep jut számára! Kérdés: Mikor jön a folytatás, kedves Fumax? Telhetetlen vagyok.

Django Wexler: Az Ezer Név (2018. november 07. – 2018. november 20.)
Ezt a könyvet beletettem a „talán kedvenc lesz” bejegyzésembe, és nem is tévedtem akkorát. A történet nagyon tetszett, bár kellett olyan 80 oldal, hogy teljesen bele tudjam élni magam, addig elég kaotikus volt számomra, volt, amit nem is teljesen értettem. A szereplők változatosak, a mágia rendszer érdekes és még bőven kiaknázatlan, van benne egy csomó lehetőség. Amivel bajom van, az a helyesírási és szerkesztési hibák. Borzasztóan sok van benne, ráfért volna még egy átolvasás. Nem vagyok jártas a kiadói folyamatokban, de úgy godolom, az olvasó megérdemli, hogy a lehető legkevesebb hibát tartalmazó könyvet vegye a kezébe. Főleg, hogy egyre jobban megy fel a könyvek ára is. De még egyszer mondom, a történet nagyon tetszett, folytatni is szeretném, de lehet, hogy inkább angolul.

Anthony Ryan: Az ébredő tűz (2018. november 20. – 2018. december 02.)
Ezzel a könyvvel kicsit csalok, mert van még 120 oldal belőle, de én addig ma már le nem fekszem, amíg ezt be nem fejezem! Kell a Levélhulláshoz is, hogy ne legyen akkora bukó, meg érdekel, hogy mi lesz a vége! Ez egy olyan sárkányos fantasy, ahol a sárkányokat vadásszák, a vérüket pedig arra alkalmas személyek felhasználják. Terméknek hívják a drákvért, itt dráknak nevezik a sárkányt. Közgazdász végzettségem van, így az a fajta piaci szemlélet, ami áthatja a sorokat, baromira bejön. Kellően véres is, néhol talán kissé túlzottan is. Épp most olvastam egy részt, ahol, hát hogy is fogalmazzak, feleslegesen sok ember halálát követhettem végig. Értem, mi volt vele az író célja, el is érte nálam a kellő hatást. Anthony ugyanolyan megoldásokat használ, mint Brian, ami miatt egyszerre imádom és utálom. Több nézőpont, függővéges fejezetekkel. Brian valahogy ezt jobban csinálja, de Anthonyt sem kell félteni e téren.
Decemberre nagy terveim vannak! Január elsején lesz a blog két éves, így játszunk majd egyet, erről bővebben a hónap közepén hozok információkat! Szerintem jó lesz, még nincs meg minden részlet, de már körvonalazódott a fejemben! Olvasás terén szeretnék még legalább öt könyvet elolvasni ebben a hónapban. A Goodreads célomhoz kettő kell, úgy tűnik jól választottam meg év elején az 50-et irányszámnak! Ti hogy álltok? Mit fogtok még olvasni a hónapban? Jövő héten lövök a terveimről majd képet Instára! Szombaton pedig megyünk a II. Világok Tálálkozására! Jöttök ti is? Információ és részletes program ITT!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése