Olvasmányaim összegzése! #15

Sziasztok!

Elmúlt a szeptember is, ezzel pedig beléptünk az év utolsó negyedébe! Már csak három hónap van az évből, ideje lenne kicsit belehúznom, mert úgy érzem, idén nem sokat értem el, úgy kb. semmilyen téren. Ez a szeptember több okból is igen érdekes és fontos volt a számomra. Először is, az iskolakezdéssel egy kedves kis közös olvasási játék is kezdetét vette, csapatban versenyzünk, hogy ki olvas többet. Dobókockával lett kidobva, hogy kinek hány oldalas könyveket kell olvasni, Dóri és én alkotjuk a csapatot, és kettőnknek közösen 7.300 oldalt kell olvasnunk december 2-ig! De ugye az a lényeg, hogy ennél több legyen. Hát, nem mondom, hogy nagyban hozzájárultam a közös sikerhez, de igyekszem behozni a lemaradásomat!

Ezenkívül ez a hónap azért emlékezetes a számomra, mert a párom kiment egy évre külföldre, egészen pontosan Amerikába, elsősorban tanulni, de mellette lesz egyéb dolga is. Szeptember vége felé ment ki. Az augusztus vége és a szeptember eleje nekem a kőkemény munkáról és túlóráról szólt, hogy tudjak annyit előre haladni, hogy kivehessek szabit, és együtt tudjunk lenni még egy keveset előtte. Szerencsére ez összejött, így nem panaszkodhatom. Közben költözködtünk is, negyedikről költöztettük le a cuccait, elég kimerítő volt azért. Amikor kiment, egy hétig szinte semmit nem tudtunk beszélni, de küldött hangüzeneteket, amivel legalább hallottam a hangját. A héten sikerült hosszabban kommunikálnunk Skype-on, talán most már beáll egy rendszer ebben is. Lassan két hete vagyunk távol egymástól és jelentem, jól bírom! Az időeltolódás kissé zavaró. Mikor én felkelek munkanap, ő előtte nem sokkal fekszik le aludni. Mikor ő felkel, én már nagyban dolgozom. Hatalmas lehetőség és élmény lesz a számára! Hiányzik, de ez így van jól!

Könyvespolc rendezés!

Emiatt viszont olvasni se olvastam olyan sokat. Többször azon kaptam magam, hogy nincs kedvem olvasni, inkább csak görgetem az internet sötét bugyrait. A blogbejegyzések hiányát is ennek tudom be. A jövőben a korábban megszokott mennyiségű írást és olvasást várhatjátok tőlem. Olvasásból lehet, hogy még többet is, mert a hétvégéim nagy része így szabad. Nagyjából fél éve hétvégeken találkoztunk párommal, így az olvasási mennyiségem visszaesett. A cél ebben az egy évben az olvasatlan magánkönyvtáram csökkentése. Ehhez mondjuk a költekezésem is vissza kéne fogni. Meglátjuk, hogy sikerül. Azt azért megsúgom, hogy két könyvet így is előrendeltem már!

A hónap utolsó hétvégéjén kicsit átrendeztem a könyvespolcom is. Felcseréltem az olvasott és az olvasatlan könyveim helyét, így elől van minden, ami a sorára vár. Eddig be voltak zárva egy zárt szekrénybe. Vennem kéne egy álló könyvespolcot, mert már nagyon nem férnek el a könyveim! Kissé frusztráló a mennyisége így, hogy szem előtt van, de a célom a motiváció! Ennyit a szócséplésről, jöjjenek a könyvek!

Robert Jackson Bennett: Pengék városa (2018. július 15. – 2018. szeptember 15.)

Az olvasás hossza ne tévesszen meg senkit, ez egy nagyon jó könyv! Amúgy is csalóka, augusztusban nem olvastam belőle, mert akkor a #MagicalReadAThon Ravasz fordulóját teljesítettük, elkezdett könyvet pedig nem vittem a kihívásra. Viszont a szeptembert ezzel kezdtem. Már nagyon vártam, hogy újra Mulagesh tábornokkal vált vállnak vetve belevessük magunkat az eseményekbe! Nagyon élveztem, szeretem Robert Jackson Bennett írásmódját, a világfelépítését, a történetvezetését, a karaktereit. Tűkön ülök, hogy megtudjam, hogyan zárja le a trilógiát! A Csodák városa még az idei terveim közt szerepel! Blogbejegyzés hamarosan!

V. E. Schwab: Gyülekező árnyak (2018. szeptember 16. – 2018. szeptember 20.)

Ezt a szabadságom alatt olvastam, azért is sikerült ilyen rövid idő alatt kiolvasni. Sajnos nem tetszett igazán. Linát követhetjük nagyrészt nyomon, ő pedig nagyon ellenszenves lett a számomra. Be kell látnom, hogy nem szeretem az antihősöket. Szelina olyan, Celaena az Üvegtrónból. (Még a nevük is hasonló kiejtve.) Gyilkos. Nem tudtam vele azonosulni, Linával sem tudok. Olyan tetteket hajt végre, amiből az látszik, hogy csak a saját hasznát keresi, miért kéne nekem ezért kedvelni. Mások kárára nyomul előre. Jorg-ot sem szeretem a Tövisek hercege sorozatból. Ez a három példa már elégnek kéne, hogy legyen ahhoz, hogy kerüljem az antihősöket. Azért a sorozat befejezését még elolvasom. Van egy-két sejtésem, amit szeretnék megtudni, hogy igazam van-e. Blogbejegyzés hamarosan!

Szilágyi Zoltán: Acélgólem / Acélsereg (2018. szeptember 21. – 2018. október 04.)

Átcsúsztam vele októberre, de nem számít. Amikor kijött a sorozat harmadik része idén (talán Könyvfesztiválra) Könyvhétre, akkor kiadták az első két rész felújított változatát is egy kötetben, ezt volt szerencsém elolvasni, köszönet illeti érte Letyát és az írót, Szilágyi Zoltánt. A könyv egy steampunk regény, ami a I. világháború idején játszódik, alternatív valóságban. Nagyon érdekes és izgalmas világfelépítése van a regénynek, érdekes karakterekkel és eseményekkel körítve. Volt egy rész, ami számomra kissé vontatott volt, de összességében pozitív élményt adott, már el is kezdtem a folytatást! Blogbejegyzés hamarosan!

Októberben várható tőlem történelmi regény, sci-fi és fantasy egyaránt. Ezen kívül szeretnék sok-sok élményt is begyűjteni! Újra elővenni a franciát, mert sajnos azzal sem haladok sehogy sem. Szeretném jobban megismerni önmagam, időm lesz rá. Ti szoktátok úgy érezni, hogy nem haladtok semerre? Kicsit most olyan időszakom van, céltalan bolyongás. Tudom, hogy valamit változtatni kéne, de nem tudom mit. Változni nehéz. Vagyis nem változni nehéz, hanem a következményeit elfogadni és megélni. Nem akarom ilyen lehangolóan lezárni a bejegyzést, mert egyébként alapjáraton jókedvem van. Ezért belinkelek ide egy vidám nótát, fogadjátok szeretettel!