Tavaly ilyen tájban kezdtem
el egy rovatot, amiben a könyvsorozatoké volt a főszerep. Miket kezdtem el,
miket hagytam félbe, miket olvasnék és miket fejeztem be. Azóta eltelt egy év,
és szeretném frissíteni ezeket a bejegyzéseket. Kicsit változtatok az akkori
sorrenden, most a befejezett sorozataimmal fogom kezdeni. Ez a bejegyzés
szolgál a Sorozatolvasós olvasókihívásom eredménybemutatásának is, elvégre
többet is ez alatt fejeztem be, nem lenne értelme külön megírni. A tavalyi
bejegyzéseket a SOROZATOK címke alatt találjátok! Összesen hét sorozatot
fejeztem be, ezekből négyet a kihívás alatt. Lehetne jobb is, viszont kíváncsi
leszek, mennyi olyan sorozatot kezdtem el, amiket be is szeretnék egyszer
fejezni, és mennyit haladtam a többi sorozatommal!
Ez egy tök jó sorozat. Az
első résszel megvett magának az írónő, engem totál be tudott csapni, és
baromira megragadt emiatt bennem ez a történet. Az az érdekesség, hogy Liát
egész a végéig nem sikerült igazán megkedvelnem. Nem éreztem elég erős női
karakternek. Aztán a végére azért összeszedte magát. Ez egy olyan sorozat,
amiben ugyan van utalás szerelmi háromszögre, de nem nyomja el az igazi
történéseket.
Ezt a sorozatot egyszerűen
imádtam. Többször emlegettem már, azóta be is szereztem a kicsikéket, itt
virítanak a polcomon, olyan szépek egymás mellett! Brian olyan stílusban ír,
hogy a könyv egyszerűen letehetetlen. A függő fejezeteket mindig úgy húzza meg,
hogy az már szinte zseniális. És persze nem egy, hanem legalább két-három
fejezet múlva folytatódik csak az a szál. De közbe a többi is függő! Igazi
gordiuszi csomó! A történet tele van árulással, ármánnyal, politikai
intrikákkal, hatalommal való visszaéléssel, hősökkel és mágiával. Vágyom vissza
nagyon.
Ez a sorozat már nem nőtt a
szívemhez. Az egész trilógiát most tavasszal toltam le, a kiegészítő kötet még
várat magára, de ettől én még befejezettnek tekintem. Nagyobb volt a füstje,
mint a lángja. A főszereplőt legszívesebben én lőttem volna fejbe egy
szerszámíjjal. A harmadik részre azért megemberelte magát, de még mindig nem
lett szimpi. Nem nekem valók az antihősök. Nem tudok azonosulni egy olyan
gyilkos kis mocsokkal, aki 14 évesen gyilkolászik és nincs benne megbánás. Az
írásmóddal is gondjaim vannak. Visszatekintések vannak benne, és az a baj, hogy
ha már tudom, hogy a visszatekintés után mi történik, mert az előző részben
volt róla szó, már nem tudok izgulni hőseinkért, vagyis antihőseinkért.
Ez a sorozat a kezdeti
lelkesedés után úgy zuhant a Marianna-árok fenekére, mint annak a rendje. Az
első rész még egy igazi cuki nyári olvasmány. A másodikban azért már megláttam
a gondokat. A zárókötet, amit Sorozatolvasós kihívás miatt olvastam el, már
csak egy csillagot kapott. Konkrétan olyan érzésem van, hogy káros a
fiatalságra nézve, ahogy a szüzesség kérdését, a párkapcsolatot és a
felelősséget kezeli a könyv.
Szintén a kihívásom miatt
olvastam. Két részes mindössze, az első részt tavasszal olvastam az ifjúságis
kihívás miatt. Elég suttyomban jelent meg anno az első rész, akkoriban nagy
hype vette körül külföldön is. Azóta azért csurognak a negatívabb értékelések
is, velük értek én is inkább egyet. Áltagos romantikus regény, Ezeregyéjszaka
meséi újramesélés, enyhe fokú mágiával fűszerezve. A szimbolikát élveztem
benne, az nagyon jó volt, de a ruhák és az ételbemutatás már olyan szintű volt,
hogy konkrétan éhes lettem.
Ez is a kihívás része volt,
bár amúgy is olvastam volna, mert már nagyon akartam tudni, mi lesz az egyik
kedvenc sorozatom vége. Sajnos nem hozta azt a színvonalat, amit szerettem
volna. A szerkesztés, a történet és a szereplők sem azt adták, amit vártam. Az
első két rész sem volt korrektúra szempontjából fényes sajnos, amiatt sem
tudtam rá akkor öt csillagot adni, most pedig én vagyok a leginkább csalódott,
hogy ez a kötet még elkeserítőbb ebből a szempontból. Alszom még rá párat,
aztán talán írok belőle blogbejegyzést.
Egy nappal a kihívásom
hivatalos befejezése után fejeztem be, de mivel kb. a harmadik napon álltam
neki a kihívásnak, ezt is még beleszámolom a teljesítésembe! És végre ez a
könyv meghozta a várt hatást! Nagyon jól esett elolvasni. Igaz, hogy néhol
azért butácskák a szereplők, de van rá indokuk, viszont azért annak le kellett
volna esni, ami elvileg a csavar volt. Az tetszett benne nagyon, hogy nem lett
szokványos a vége. Hatalmas pluszpont érte. Hamarosan tuti írok belőle, itt vár
az asztalon a sorára!
Végre sikerült ebből a
sorozatból is naprakésznek lennem! Ez azért plusz egy, mert a sorozat még nem lezárt,
ám az eddig megjelent összes részt olvastam, hála Dorkának, aki volt olyan
aranyos, hogy három részt is kölcsönadott még az év elején. Még az is lehet,
hogy idén jön újabb rész. Szeretem ezt a családot, szívesen lennék a tagja. És
itt kicsit meg kell cáfolnom a fent leírtakat, mert végül is a Langton család
is antihős, mivel tolvajok. Viszont velük tudok azonosulni, és érdekel a
sorsuk. A történet egy steampunk világ, ahogy a borítóról is sejteni lehet, és
örömömre szolgál látni, hogy részenként egyre hosszabb és hosszabb ideig
élvezhetjük a Langtonok társaságát!
A
sorozatos kihívásban öt kategóriából négyet tudtam teljesíteni, ami miatt igen
elégedett vagyok magammal! Azt sajnálom csak, hogy a négyből egy volt az, ami
igazán tetszett. Bízom benne, hogy idén még azért belehúzok és befejezek pár
régóta tologatott sorozatot. Most például Robert Jackson Bennett Isteni városok
sorozatának estem neki, utána hamarosan tervben van N. K. Jemisin Megtört föld
sorozatának folytatása és befejezése is. Eléggé bizakodó vagyok az év hátralevő
részével kapcsolatban! Ti mit gondoltok erről? Szerettek sorozatot olvasni vagy
inkább az önálló történeteket szeretitek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése