2017. szeptember 23., szombat

#ISATRAT Olvasás kihívás végeredmény!

Hogyan is telt az elmúlt 5 nap?


Sziasztok!
Már el is telt az 5 nap, amíg az I Suck At Read-A-Thons olvasás kihívás tartott. Észre se vettem, hogy ilyen hamar elrepült ez az egy hét. Kettőt pillantunk, és már szilveszterkor fogjuk fújni a kürtöt! Az előző bejegyzésemből megtudjátok a részleteket, hogy honnan is jött ez a kihívás és milyen szabályok voltak. Én az alábbi könyveket szerettem volna elolvasni:

Minden tervezett könyvet elolvastam, minden nap olvastam legalább 20 percet és 10 oldalt, bár tegnap elég keveset olvastam, csak 23 oldalt, de még így is több, mint 10 oldal! Gaura Ágnes novellája nekem kifejezetten tetszett, érdekes világképet alkotott az írónő, bár a terjedelem kevés volt ahhoz, hogy mindenre fény derüljön. Nem derült ki, hogy kik is azok az arctalanok, akik miatt kialakult ez a posztapokaliptikus világ, ami engem mondjuk kifejezetten érdekelt volna. A vége meg gyorsan le lett zárva, a párbajról is szívesen olvastam volna még, de a végkifejlet nagyon tetszett, örültem, hogy úgy alakult a dolog, ahogy.
A képregények nem igazán tetszettek (Vörös és Fekete, Nyomorultak, A Kőszívű Ember Fiai). Nem tudom, hogy eleve a képregényekkel van-e bajom, vagy csak ezek nem jöttek be. Olyan érzésem volt, mintha egy-két képkocka között néhol túl sok idő telt volna el, néhol meg elnyújtották a dolgokat. A három történetből mindhármat ismertem, így tudtam, hogy mi lesz a vége mindegyiknek, nem voltak meglepő fordultok, nem volt időm senkivel sem „összemelegedni”, így nem is tudtam senkinek sem drukkolni. A Nyomorultakból a mesesorozatot láttam, imádtam, egyszer a könyvet is szeretném elolvasni. A Vörös és Feketét olvastam kötelezőként, és úgy rémlik, hogy tetszett. A Kőszívű Ember Fiait nem olvastam, elaludtam a filmen is, így annyit tudok róla, amennyit gimnáziumi óráimon tanultam. Az eredeti műveket mindenképp jobb választásnak tartom.
Az utolsó választott pedig A szolgálólány meséje volt, amit be szerettem volna fejezni ez idő alatt, amit sikerült is. Csütörtök hajnali 1-kor olvastam el az utolsó betűjét. Az utolsó 50-100 oldalt már nem lehetett másnapra hagyni, annyira érdekelt, hogy mi lesz a vége. Talán holnap jön róla az értékelés, mert nem egyszerű összeszedni róla a gondolataimat.
Hát így telt a hetem, nektek hogy sikerült? Részt vettetek a kihívásban? Kifejezetten mókásnak tartom ezt a kihívást, sikerélményem van, sikerült minden, bár tét nélkül is olvastam volna, csak talán nem ezt a négy kis rövidet olvastam volna. Most pedig megyek, olvasom Az árulás szépségét! Ti mit olvastok a hétvégén?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése