Sziasztok!
Egy újabb ajánló bejegyzéssel érkeztem a kihívásunkhoz!
Ha nem tudnátok, miről van szó, ITT minden információt megtaláltok, nyeremény
is van, lessétek meg! Dorka holnap hoz egy hasonlót egy másik színről, hétvégén
pedig a maradék két színről mutatunk nektek választékot. Elkészült már a közös
mezőhöz két bejegyzés, Dorkánál a Lazi kiadó könyveiről, nálam pedig az Európa kiadó kiadványairól olvashattok. Minden kategóriához öt könyvet választottam, megpróbáltam
nem túl hosszúakat betenni, remélem, találtok majd kedvetekre valót a listában.
Nézzétek meg Dorka és az én TBR bejegyzésemet is, az itt lévő könyveket és a
már az ajánlóban lévő könyveket nem fogom itt szerepeltetni. A címekre
kattintva a molyos adatlapjukat éritek el további információért. Mivel minden
klasszikust nem ismerek, így a molyos címkék voltak segítségemre a válogatás
során. A könyvek, természetesen, más kategóriába is felhasználhatók a szabályok betartásával.
Külföldi író
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az állattörténetek egyik
legszebbikét Anna Sewell (1820-1878), angol írónőnek köszönhetjük. Társai,
barátai voltak az állatok. Krónikus betegsége miatt már gyermekkorától élete
összekapcsolódott pónijával. Csak pónifogaton tudott kimozdulni otthonából, így
hőse, a póni, a legközvetlenebb ismerőse volt, „akin keresztül látta a
világot". Egyetlen, világhírű műve a Fekete Szépség a gyermekirodalom
klasszikusa, egy ló önéletrajza. Könyvét a világ számos nyelvére lefordították.
A rendkívül intelligens, gyönyörű ló, életében többször gazdát cserél, és ennek
során sok emberi rosszal, gonoszsággal, kegyetlenséggel találkozik. A könyv
rólunk, emberekről is szól, morális tisztasággal tanítva azt, hogy feladni soha
nem érdemes. Fekete Szépség története a jó győzelmét ünnepli a rossz felett, és
erősíti bennünk azt a hitet, hogy érdemes „embernek" maradni
elembertelenedett világunkban. Sewell főhősének sorsa is végül jóra fordul, és
eljut a szerető gondoskodáshoz.
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fauchery írása … egy fiatal
lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született,
vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség
kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön;
és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút
állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő
lett belőle, a pusztítás kovásza…”
Ő Nana, a Variétés Színház
ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész
Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények,
nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja
és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín
combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó
utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második
császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével.
A Nana megírása idején
pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé
nemesedett.
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Regény, lírai napló,
önéletrajz, egy testi és lelki állapot tükre, avagy tündérmese? Kissé
mindegyik, és egészen egyik sem. A világirodalomnak ez a remeke, amelyet hosszú
idő múltán új kiadásban ismét kezébe vehet a magyar olvasó, Knut Hamsun norvég
író Éhsége 1890 óta a világ szinte valamennyi nyelvén megjelent, s az éhező
oslói fiatalember érzelmes története ma már ahhoz a bizonyos kétezer könyvhöz tartozik,
amelyet a művelt embernek illik ismernie. Olló úr, a laparchivárius, Ylajali, a
koplaló költő életén átsuhanó leányka, az udvarias zacis, a perecárusnő; mind
felejthetetlen alakjai ennek a modern mesének, a háttérben pedig kirajzolódnak
a még Kristiániának nevezett norvég főváros kikötői, szegény és gazdag
negyedei, kissé a múlt század végi társadalom is. Hamsunnak ez a könyve
maradandó érték a norvég és az európai irodalomban, nemzedékek ismerkedtek meg
belőle a századforduló norvég életével és egy hosszú írói pálya kezdetével.
Fülszöveg:
A Kisasszonyok minden idők
egyik legkedveltebb lányregénye, amely a szerző saját gyermekkori élményein
alapul.
A March család az amerikai
polgárháború idején apa nélkül marad, és a négy nővér, akik imádattal csüggnek
anyjukon, szinte egy év leforgása alatt kamasz lányból fel-nőtt nővé érik. Meg,
a legidősebb és legcsinosabb közülük, a tizenöt éves Jo író szeretne lenni;
Bethnek a zene a mindene, míg Amy, a szőke szépség imád festeni.
Képzelt és valóságos
szerelem, ártatlan és baljós pletykák, testvériség és féltékenység szövi át a
March nővérek eme különös és szívderítő történetét.
Louisa May Alcott írói
pályája során tíz-egynéhány regényt, számtalan novellát és költeményt írt,
melyek közül igazi hírnevet a Kisasszonyok szerzett neki. A Jane Austen vagy a
Brontë nővérek regényeit kedvelők nem fognak csalódni, hiszen a Kisasszonyok a
romantikus női irodalom csúcsa.
Tartalomjegyzék:
I. SZUN-CE: A HÁBORÚ
MŰVÉSZETE
1. A mérlegelés
2. A hadviselés
3. A támadás megtervezése
4. Katonai elhelyezkedés
5. Hadászati erő
6. Erős és gyenge pontok
7. Manőverek
8. Kilenc változás
9. A vonuló sereg
10. A terep
11. A kilenc terep
12. Fölégetéses támadás
13. Kémek alkalmazása
Függelék
A négy változtatás
II. VU-CE: A HADVISELÉS
SZABÁLYAI
1. Terveket kovácsolni az
ország üdvére
2. Az ellenség felmérése
3. A hadsereg irányítása
4. Beszélgetés a hadvezérről
5. Válaszok az esélyek
megváltoztatásáról
6. A tisztek ösztönzése
III. SZEMA-FA: A TÁBORNAGY
METÓDUSA
1. Az emberségességre
alapozni
2. Az ég fiának
igazságossága
3. A rangok megállapítása
4. Szigorú elhelyezés
5. A tömeg alkalmazása
UTÓSZÓ – a kínai hadtudomány
klasszikusai
JEGYZETEK
17. században megjelent
Fülszöveg:
„Az Atália Racine utolsó
színdarabja. A szabályokat, melyeket a francia klasszicizmus kirótt a
szerzőkre, talán ő tudta a legjobban megtölteni élettel, szenvedéllyel,
lélektannal, világnézettel és emberi hitelességgel. (Más kérdés, hogy ezeket a
szabályokat komolyan kell-e nekünk venni — mi most ezt tesszük.) A mű
lenyűgöző empátiával és hitelességgel tárgyalja az Ószövetség Királyok
könyvének és a Krónikák könyvének ide vonatkozó fejezetét: Atália uralkodása és
Joás hatalomra kerülésének történetét. Ez az eseménysor tökéletesen modellezi
azt az időszakot, melyet Racine, mint mellőzött drámaíró XIV. Lajos egyre
autoriterebb uralkodása alatt megélt.”
(Valló Péter)
Fülszöveg:
Don Quijote, a „Búsképű
lovag” mulatságos története nemcsak a modern regény őse, hanem annak első
klasszikus remeke is. Cervantes könyve, amellett, hogy a kor divatos
lovagregényeinek paródiája, átfogó képet nyújt a XVI. századvég, a XVII.
századelő spanyol társadalmáról. A szatíra szemüvegén keresztül mutatja be és
teszi nevetségesség az élet alkonyához közeledő feudális lovagvilágot:
„gúnykacajba fullasztja a spanyol lovagságot”. Don Quijotét nemes eszmék
hevítik, de nem számol a társadalmi valósággal, saját képzelete teremtette
álomvilágban él, elavult módszerekkel próbál küzdeni a hibák ellen, ezért
erényei hóborttá, bolondériává torzulnak, egyedül marad, különccé válik,
legjobb szándékú tettei is komikumba fulladnak. De nem különb a sorsa a lovag
fegyverhordozójának, Sancho Panzának sem, akit – minden hűsége, nyíltszívűsége
mellett is – kapzsisága, hiszékenysége komikussá tesz.
Fülszöveg:
A Tartuffe-ben, a képmutatók
zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb
komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. A korabeli francia udvarban
annyian gúnyolva érezték magukat, hogy betiltatták az uralkodóval a bemutatót.
Fülszöveg:
Az Obsidio Szigetiana,
amelynek magyar címét – Szigeti veszedelem – Kazinczy Ferenc adta az eposz Az
olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban
megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai
verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az
Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai
magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett
Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és
legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított
Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk
reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és
kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi
forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a
törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás
énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció
gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból.
Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak
tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult;
mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája
iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára"
vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével
és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud –
Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság,
vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors
kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.
Fülszöveg:
A velencei kalmár (eredeti
cím angolul: The Merchant of Venice) című ötfelvonásos vígjátékot 1596-98
között írta William Shakespeare, melyet 1600-ban nyomtattak ki először. A műben
keverednek a bohózat-jellegű és a komolyabb hangvételű részek, mely utóbbiak
közül kerülnek ki A velencei kalmár legszebb szakaszai. A darab középpontjában
a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti
konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a
vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „Másik”-kal való találkozás
élménye.
Európában játszódó történet
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A regény cselekménye
1938–1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos
légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német
koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban
találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és
aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával.
Remarque regénye jó
értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek
jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére
ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte
rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet.
Remarque legjobb regényeit
következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség,
életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek
kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják
meg a szórakoztató irodalom színvonalát.
Fülszöveg:
A monumentális balzaci
életműnek, az Emberi színjátéknak a Goriot apó az egyik csúcspontja és fontos
elágazási pontja. A több rétegű mű emlékezetes figurák sorsát tárja elénk. A
francia forradalom utáni időszakban spekulációval meggazdagodott tésztagyáros,
Goriot apó polgári körülmények között éli újra Lear király tragédiáját: a
leányai szeretetéért küzdő, ezért mindent feláldozó, becsapott, kifosztott apa
megrendítő pusztulását. A regény tulajdonképpeni hőse az életműven többször is
felbukkanó Eugene Rastignac, aki becsületes, jószándékú fiatalemberként jön
Dél-Franciaországból Párizsba, de karriervágya elszánt törtetővé formálja. A
Bourbon-restauráció kora ez, amikor a főúri rend és a király visszahelyeztetett
ugyan jogaiba, de ténylegesen már a pénzarisztokrácia van hatalmon. A pénz a
legfőbb társadalmi mozgatóerő, ettől függ minden, még az érzelmek vonzása is. A
regény nemcsak megrázó, felejthetetlen olvasmány, a „realizmus egyik legnagyobb
diadala”, hanem a marxizmus klasszikusai szerint, tudományos értékű mű is,
melyet felhasználtak elméleti munkásságukban.
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Valami mást kapunk, mint
amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk” – írta a
Sorstalanságról Spiró György: „létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom
korlátait is szétrobbantja.”
A Sorstalanság a
legmegrázóbb magyar holocaust-regény.
Kertész Imre a valóságra
eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú,
akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül.
Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a
történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt
mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki
elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a
sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához.
A Sorstalanság a legjobb
magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód
hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia
filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez.
Kertész Imre ezzel a
művével, mely első ízben – nem kevés viszontagság után – 1975-ben jelent meg,
azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német,
spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán
bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden
kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával
számot vetett.
„Miért tartom Kertész Imrét
jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a
véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is – a szabadságról, a
személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról
vagy transzcendenciáról –, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott
közfelfogás kelepcéiből. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan
gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem
állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki.” (Földényi F. László)
Kertész Imrét számos
irodalmi díjjal tüntették ki korábban is, többek között Kossuth-díjjal (1997),
a lipcsei könyvvásár nagydíjával (1997) és legutóbb a Die Welt irodalmi díjával
(2000).
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A tizenöt színből álló
költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A
Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe
foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre
Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre
Történeti színekként szokás utalni.
A Tragédia színeiben Madách
(a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a
biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és
értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai
új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az
emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba
hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak
teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre
és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva
szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek
mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség
sorsának beteljesítése jelent.
Fülszöveg:
Petőfi Az apostol-ban 1848
nyarán újragondolja mindazokat a gondolatokat és eszméket, melyek addigi
költészetének fő alkotórészeit képezték. Mindeközben kiemelt szerepet kap a
szabadság, a szabadsághoz való jog, melynek gyakorlása azonban
kötelezettségekkel, lemondásokkal és áldozatokkal is jár. Erre csak az
apostolok képesek. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt történet hőse, Szilveszter,
olyan cselekvő forradalmár, akit már nem csak az indulatok mozgatnak ösztönszerűen,
cselekedeteit elsősorban a tudatosság vezérli. E nagyszabású költői összegzést
Kaszás Attila szenvedélyes előadásában hallgathatjuk meg.
Megfilmesített klasszikus
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Londonnak ez a regénye a
legnagyobb sikert elért és máig is a legmakulátlanabb alkotása. Főhőse, Buck, a
bernáthegyi- és juhászkutya keverék, amelyet az északi aranybányászat
megindulásakor száz dollárért eladnak. Befogják szánt húzni, majd több ezer
mérföld után három ügyetlen aranyásó veszi meg, s a fáradt eb egy idő után nem
hajlandó továbbmenni, amiért kishíján agyonverik. Thorthon, a jártas
aranybányász menti meg az életét és Buck nagyon megszereti, egy ízben az életét
is megmenti. Thorthon és két társa nagyszerű aranylelőhelyre talál, de az
indiánok rajtuk ütnek és megölik őket. Buck erdei bolyongásából hazatérve halva
találja gazdáját: bosszút áll az indiánokon, és enged a vadon hívásának, beáll
a farkasok közé. A regény mondanivalójának lényege az, hogy az állatok
természetéből az ember a legnemesebb és a legrosszabb tulajdonságokat is ki
tudja hozni. Az embereken keresztül pedig egy-egy pillantást vethetünk a
társadalomra, az alaszkai élet viszontagságaira, amelyek előcsalják az emberek
igazi tulajdonságait.
Fülszöveg:
Verne egyik legsikerültebb
és legnépszerűbb regénye, melyet mindenféle műfajban újra és újra feldolgoznak.
A lebilincselő történet
mindenki fantáziáját megmozgatja, a siker garantált. Pedig már szinte a
legapróbb gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja, mi történik: Phileas Fogg
úr – az előkelő londoni Reform Club tagja – vállalkozik arra, hogy fogadásból
80 nap alatt körül utazza a Földet.
A regény mégis olyan
fordulatos, annyi mulatságos meglepetést tartogat, Verne olyan találóan
jellemzi szereplőit, hogy az olvasók újra és újra megjutalmazzák magukat a
kötet élményével. Nem csoda, hisz Phileas Fogg és Passepartout fantasztikus
kalandokkal teli világ körüli útja sohasem pontosan ugyanúgy zajlik.
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„A kéziratok nem égnek
el”-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé
vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a
mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához
hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta
világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom
egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum
eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek
Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és
személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és
tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái:
Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a
Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki
regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus
(Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon
kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a
szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud
túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…
Fülszöveg:
Ginát, az elkényeztetett
pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül
elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe
viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől
mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy
egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre
készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s
ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel
is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban.
Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy
bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít.
De a háború és az ezzel járó
változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak
egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az angol irodalom
kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek
tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa
kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével.
Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a
romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul
komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess
visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke
születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét
egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja
meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja
„szégyenletes” múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már
elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén
ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől
megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan
visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet
feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát,
melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése