A költészet napja alkalmából szeretném megmutatni nektek kedvenc versemet!
Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem
szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország,
messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle
nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem,
testem is majd e földbe süpped el.
Itthon
vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy
bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy
merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom,
hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a
házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen
száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem
tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit
rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem
szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat
lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a
dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt,
füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok
közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi
föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az
bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros
zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak
udvarában komondor hempereg;
és ott a
park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok
íze számban hol méz, hol áfonya,
s az
iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne
feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e
kő, de föntről e kő se látható,
nincs
műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz
bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk
miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek
dolgozók itt, költők is bűntelen,
és
csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít
bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt
nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott
szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy
szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.”
1944. január 17.
Nem vagyok egy versolvasós
típus, viszont ez a vers nagyon a szívemhez nőtt. Annyira szépen van
megfogalmazva, annyi erő sugárzik a soraiból, hogy gimnazista éveim óta sem
ment ki a fejemből. Imádom a szóhasználatot, a költői képeket, látványos és érzelmileg nagy hatással van rám. Ha valaki megkérdezni, ki a kedvenc költőm vagy melyik a
kedvenc versem, kapásból ez jut eszembe. Radnóti stílusát is nagyon kedvelem, a
többi versét is szerettem olvasni. Nektek mi a kedvenc versetek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése