Teaszünet-díj – The Tea Break Award!

Újabb díjat kaptam!

Sziasztok!

Október végén Thea elindított egy új blogger díjat, a Teaszünet-díjat, és képzeljétek, a héten két nagyon kedves blogger társamtól is megkaptam! Nagyon szépen köszönöm Dorkának, az ő bejegyzését ITT találjátok, és Arwennek, az ő bejegyzését pedig IDE kattintva éritek el, hogy gondoltak rám, és megjutalmaztak ezzel a díjjal, nagyon jól esett! A díj neve onnan jött, hogy kitalálója, Thea, úgy gondolta, egy tea mellett felüdülés lenne ezt a bejegyzést megírni, úgyhogy én is így teszek! Csináltam magamnak egy fincsi mentolos teát, most pedig itt ülök és pötyögök! Az eredeti bejegyzést IDE kattintva tudjátok megnézni! Mivel két blogger is jelölt, nálam kétszer 8 kérdésre láttok majd választ!

A SZABÁLYOK

1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is.

2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illessz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged.

3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel.

4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni.

5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod.

+1. Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek.

Az én idézetem:

Hmhmhm, ez nehéz. Végignéztem a molyon a kedvencelt és kiírt idézeteimet, azok közül fogok egyet választani. Nem szoktam számon tartani ilyen szinten az idézeteket. Általában nem azért fog meg egy idézet, mert engem jellemez, hanem a mondanivalója fog meg, vagy épp akaszt ki; szépen van leírva egy természeti jelenség, megfog a használt szókép, vagy valami nagyon vicceset olvastam. A legutóbbi olvasmányaim közül ez az egyik kedvenc gondolatom:

„– Pontosan. A jó papír dokumentumokra és könyvekre van, vagyis arra, ami számít a gondolkodásunk szempontjából. Ami meghatároz minket.” Karin Tidbeck: Amatka

Dorka kérdései:

1. Ha írhatnál egy levelet a jövőbeli énednek, mit mondanál neki?

Jövőbeli énemnek? Ilyenen még nem gondolkodtam, jó kérdés. Múltbeli énemnek kapásból tudnék mit írni. Például, hogy ne felejtse bent a sütit a sütőben ma délután. Talán azt, hogy remélem harmonikus és stresszmentes életet élek még mindig, és elértem a céljaimat. Nem szabad megülnöm a babérjaimon, ha valamit elértem, tűzzek ki új célokat, mert ha nincs, ami hajtson, belesüppedek az unalomba.

2. Mi tesz téged boldoggá?

Engem elég könnyű boldoggá tenni. Ezt már párom is megjegyezte. Egy apró kedvesség, egy jó szó, és egész napra feltöltődök boldogsággal. Nem mondom, hogy nem örülök a nagyobb dolgoknak, mint mondjuk egy könyv, de ha a kedvességemet kedvességgel viszonozzák, engem az is teljesen boldoggá tesz. Szeretem, ha a körülöttem lévők jól érzik magukat, ha azáltal, hogy meghallgatom a gondjaikat, nekik könnyebb az életük. Ettől én is boldogabb leszek.

3. Melyik a kedvenc meséd?

Idén a Moana. Azóta sem láttam jobb mesét, és azóta is állandóan hallgatom a zenéit!

4. Melyik könyv volt rád a legnagyobb hatással és miért?

Milyen komoly kérdéseket tettél fel nekünk Dorka! Olyan könyvvel még nem találkoztam, ami teljesen megváltoztatott volna, de sok olyan könyv volt, ami sokáig bennem volt, és többször eszembe jutott a mondanivalója. A legutóbbi ilyen könyv Tara Altebrando: A ​távozás című regénye volt. A végére igen mély gondolatok előjöttek a történetben. Kik vagyunk? Az emlékeink határozzák meg a személyiségünket? Ha nem emlékszem a múltra, hogy lehetek benne biztos, hogy milyen ember is vagyok? Élhetek emlékek nélkül? Hamarosan jön róla értékelés!

5. Mit gondolsz, mi a legnagyobb erősséged?

A precizitásomat tartom a legnagyobb erősségemnek. Nem csak a főnökömtől, de már partnerünktől is hallottam vissza, hogy olyan dolgokat veszek észre, amiket más nem. Ami általában jó, de néha azért az emberek agyára tudok vele menni.

6. Mi a legnagyobb félelmed?

Hogy magányosan, egyedül, macskáktól körülvéve fogok meghalni, és csak akkor fedezik fel a hullámat, mikor már csak csontok maradtak belőlem, mert a macskák már mindent lezabáltak rólam. Van egy enyhe társfüggőségem. Igazából ellennék egyedül is most még, de azért jobb, hogy van mellettem valaki, akit szeretek. Maradjon is így jó.

7. Ha valamilyen más típusú blogot vezetnél, milyen lenne az?

Nem vezetnék másmilyen blogot. Ha akartam volna, már elkezdtem volna. Nincs más olyan téma, amiben annyira benne lennék, hogy tudnék róla írni.

8. Mikor van a legtöbb időd blogokat olvasni?

Este lefekvés után, mikor már a könyvet is félretettem. A telefonomon szoktam olvasni a blogokat. Valamint, munkaidőben néha pár percre, mikor kicsi szünetre van szükségem.

Arwen kérdései:

1. Mikor érlelődött benned a gondolat, hogy blogot hozol létre?

Kb. fél évvel az előtt, hogy konkrétan létre is hoztam. Aztán csak halogattam, hogy előbb írok pár bejegyzést, hogy ne legyen üres; hogy előbb meg kéne tanulni, hogy lehet jól kinézőre megcsinálni; hogy előbb tanulmányozni kéne a többi felületet; és még hasonló kérdések. Aztán egyikért se tettem igazán, megmaradt gondolat szintjén, aztán január 1-jén kitettem az első bejegyzést, úgy, hogy még tök üres volt, a felületét is csak utána kezdtem el normálisan kialakítani. Még mindig lenne rajta mit csiszolni, ennek ellenére én szeretem, nekem tetszik, remélem, hogy nektek is.

2. Miben változtak meg a személyiségi jegyeid a blog hatására?

Kicsit talán nyitottabb lettem az emberek felé, de az alap személyiségjegyeim nem változtak. Ugyanaz vagyok, aki egy évvel ezelőtt is voltam.

3. Mi volt életed legrosszabb könyve?

Margaret Stohl: Ikonok, valamint Krencz Nóra: A megszámlálhatatlan (, aminek a címe azóta megváltozott: A hordozó). Az Ikonok esetében a cselekmény annyira kaotikus volt, hogy olyan érzésem volt, hogy lemaradtam egy adag információról, elvesztettem sokszor a fonalat, olyan fokozás-nyomatékosítás volt benne, ami az agyamra ment. A megszámlálhatatlan esetében a férfi főhős úgy viselkedik, mint egy nő, itt is olyan érzésem volt, hogy egy körrel le vagyok maradva. A női főhős inkább visszafelé fejlődött. A testvérek egymás közt cserélték a pasikat, úgy, hogy ez nekik nem volt probléma. Valamint a jó és rossz szerepek egy-két mondat alatt megváltoztak.

4. Mit mondanál a kedvenc íródnak, ha találkoznátok élőben? (Ha nem él, akkor pedig mit köszönhetsz neki?)

„Szia Gabi! Mikor jön ki az Ikercsavar 3.? Elő lehet már rendelni? Ugye a második rész vége nem is úgy van, a harmadikban majd megírod, hogy az nem is úgy van!”

„Szia Peti! Nagyon szeretném tudni, hogy mi következik a Holdárnyék sorozatban! Nagyon gonosz volt az a rész, amit utoljára olvastam belőle. Szeretnék egy kis boldogságot bele!”

„Kedves Alexandra Bracken! Egy olyan jó sorozat után, mint a Sötét elmék, hogy tudtál olyan borzasztó karaktereket írni Az idő vándoraiba, hogy 78. oldalnál nem olvastam tovább?”

5. Melyik országba költöznél szívesen és miért?

Egy olyan országba költöznék szívesen, ahol egész évben meleg van. De nem a gatyarohasztó fajta, hanem, amit még el lehet viselni. Konkrét úti célom nincs, bármilyen javaslatot szívesen veszek!

6. Mi Magyarországon a kedvenc helyed és miért?

Nagyon szeretem Győrt, sok szép emlékem és az egyetemi éveim is oda kötnek. Ott lettem igazán önálló. Értek pozitív és negatív dolgok, amik megerősítettek, de ezen a helyen lettem az, aki ma vagyok. Ha választanom kéne, hogy hol szeretném leélni az életem, Győrt mondanám.

7. Mesélj el egy vicces történetet a gyerekkorodból!

Elég kajla voltam már gyerekként is. Az egyik legviccesebb eset kint történt a város melletti erdőben. Ami amúgy annyira nem is vicces, de ha elképzelem magamat kívülről, akkor nekem még mindig nevethetnékem lesz. Történt ugyanis, hogy a város melletti földeket ki lehetett bérelni kertnek. Nekünk is volt egy parcellánk, ahova sokat jártunk ki dolgozni. Hát a tesóimmal sokszor meguntuk a melegben való gazolást, és inkább elmentünk a crosspálya szerű helyre az erdőben rohangászni. Eljött az idő, mikor ideje volt hazamenni. Az út eléggé lejtett, és volt benne egy elég nagy szög. A kicsi Réta elég golyó volt már akkor is. Nem tudtam bevenni a kanyart… Konkrétan nekirohantam egy fának… Képzeljetek el egy kis törpe kislányt, amint kezét lábát dobálja oldalra, hogy meg tudjon állni, és nem tud! A fa végül megállított. És a jutalmam egy hatalmas zöld pukli lett a homlokomon. Konkrétan lett egy második fejem.

8. Szoktál írni a blogon kívül mást is?

Nem igazán. Mostanában írtam pár fanfiction szerű dolgot, de ezeket mind csak szórakozásból, nincs komolyabb célom az írással, nem szeretnék könyvet írni vagy bármi ilyesmi.

Az én kérdéseim:

1. Mi a jelenlegi legnagyobb életcélod?

2. Melyik elért eredményedre vagy a legbüszkébb?

3. Melyik könyvet ajánlanád nekem, amit még nem olvastam?

4. Mi a legidegesítőbb klisé, amivel könyvekben találkozni szoktál?

5. Szoktál éves olvasási célt állítani magadnak? Ha igen, idén eléred? Jövőre fogsz állítani?

6. Hogy nézne ki álmaid kéglije?

7. Mit szeretnél kapni karácsonyra?

8. Szereted a forralt bort?

Az én jelöltjeim a következők:

Liliane (A művészet nyelve): Nagyon szeretem a blogodat, a stílusodat, a rovataidat, nagyon egyedinek gondolom. Neked azt kívánom, hogy a zh és vizsgaidőszak úgy alakuljon, ahogy szeretnéd, és minden tárgyból jól megfelelt minősítéssel menj át a következő félévre!

Abstractelf (Always Love a Wild Book): A te blogodat is nagyon szeretem, a saját rovataidat, a hétvégi olvasónaplót, a megszólításaidat, a könyveket, amiket olvasol, a közös diskurzusainkat! Azt kívánom neked, hogy sikerüljön december 31-ig befejezned a folyamatban lévő könyveidet!

Levandra és Sol (Könyvvadászok): Csak ismételni tudom önmagam, a ti blogotokat is nagyon szeretem, mind tartalomra, mind kinézetre. Mindketten nagyon kreatív emberek vagytok. Mindig kíváncsivá tesztek, hogy mikor milyen újdonságokat hoztok nekünk. Levandrának azt kívánom, vagyis ez kissé önző kívánság, hogy sikerüljön folytatnod Az őrzők alkonyát, mert nagyon kíváncsi lennék a folytatásra! Solnak azt kívánom, hogy legyél sikeres a zenében! Kettőtöknek közösen pedig boldog életet kívánok együtt, jó sokáig!

Gothic (Goodbye Agony): Nincs másik olyan blog, mint a tied! Annak ellenére, hogy elég sötét a háttere, egyáltalán nem zavaró! Az a kis szövegdoboz, amivel mindig ellátod a bejegyzéseidet is csak még egyedibbé teszik a blogod. Mindemellett a szöveged is nagyon bírom! Imádom a zenéket is, amiket molyra kiteszel! Neked azt kívánom, hogy maradj olyan jófej, mint most is vagy, olvasd el mihamarabb a Sötét elmék sorozatot!

Fogadjátok sok szeretettel a Teaszünet-díjat! Kíváncsian várok a válaszaitokra! Komolyan mondom, kérdéseket nehezebb volt megírni, mint a válaszokat! Pedig azt hittem fordítva lesz!