2018. szeptember 21., péntek

Ken Liu: A papírsereglet és más történetek


A kínai származású Ken Liu a generációjának az egyik legeredetibb, legkülönlegesebb és legelgondolkodtatóbb novellistája. Az írásai rendre rámutatnak a varázslatosra a hétköznapi dolgokban. A papírsereglet és más történetek e kivételes tehetségű szerző legjobb műveit gyűjti össze az évtizedből.

Kedvenc idézetek: 
„Most már tudom, hogy rokonszenvet érezni egy olyan ember iránt, mitn a nagyapám, értetheti csak meg velünk annak a szenvedésnek a mélységét, amelyet ő okozott. Nincsenek szörnyetegek. A szörnyeteg bennünk lakozik.” Aki lezárta a történelmet: Dokumentumfilm 
„– Egy nagyon szakmai, egyben roppant unalmas könyv volt.
– Hazudsz! – Ji nyakán már szinte pukkadásig dagadtak az erek.
– Legnagyszerűbb és legélesebb eszű elöljáró, miből gondolod, hogy hazudok? Be tudsz számolni arról, mi áll ebben a tiltott könyvben, hogy kiderüljön olvastam-e?
– Te.. te…" – A permester és a Majomkirály 
„– Ezek bölcs szavak. Kevesen látják meg a lehetőséget a vereségben.” – A világ ízei 
„Az emberek a kamera szemével formázzák, alakítják át az életük tapasztalatait; a nyaralásaik alatt már csak azon keresztül látják a világot. A vágy, hogy az átélt élmény beledermedjen a pillanatba, tulajdonképpen a valóság kikerülésének a legjobb módja.” – Szimulákrum 
„Már nem emlékeztem az álmaimra. Hagytam, hadd babonázzon meg a fogaskerekek és az emelőkarok tánca, az elmém pedig szorítkozzék csak a fémhez csattanó fém végtelen ricsaja közti rések kitöltésére. Így elkerülhetem, hogy apámra vagy a sokat szenvedett országra kelljen gondolnom.” – Jó vadászatot! 
„– Látja? Tilly nélkül képtelen elvégezni a munkáját, nem emlékszik az életére, még az anyját sem tudja felhívni. Mára kiborgok fajává lettünk. Rég elkezdtünk terjeszkedni az elmékkel az elektronikus birodalom felé, és most már képtelenség lenne visszapréselni magunkat a saját agyunkba.” – Tökéletes párosítás 
„Bólintottam. A kép egyszerre tűnt múlékonynak és örökkévalónak számomra, ahogy az időt is érzékeltem kisgyerekként. Szomorúsággal és örömmel töltött el egyazon pillanatban.– Minden elmúlik, Hiroto. A szívedben ez az érzés: úgy hívják, mono no aware. A múlékonyság érzete, mely jelen van mindenhol az életben. A nap, a pitypang, a kabóca, a Hammer és mi mindannyian: egyformán alá vagyunk rendelve James Clerk Maxwell egyenleteinek, hisz csak halandó részecskékből állunk; az a sorsunk, hogy végül elenyésszünk, egy pillanat vagy épp egy eón alatt.” – Mono no aware 
Borító: Igazán különleges, nagyon jóra sikeredett. A matricát szerencsére sikerült leügyeskednem róla sérülés nélkül. 
Kedvenc novellák: Majdnem mindet imádtam, nem tudnék csak párat kiemelni.

Idén Könyvhéten szereztem be ezt a könyvet, kicsit a többiek unszolására, kicsit magamtól. Abstractelf nagyon jó véleménnyel volt a könyvről, állította, hogy nekem is tetszeni fog, mert mostanában azért eléggé megosztjuk egymással könyvélményeinket. Aztán, miután a Fumax standjánál sikerült a Lőpormágus-trilógiát olyan baromi jó kondíciókkal megvásárolni, egy icipicit megbántam, mert nem akartam olyan sok pénzt költeni, mint amennyit végül is sikerült. Viszont, ha már megvettem, nem várattam sokáig az elolvasását, az augusztusi #ravasz kihívásba is beleillett, úgyhogy nekikezdtem. És milyen jól tettem.
Ken Liu 1976-ban született Kínában, 11 évesen vándorolt ki Amerikába, ahol eleinte Kaliforniában, majd később Connecticutban élt. Az alap diplomáját Angolból szerezte, évekig dolgozott a technológiai iparban. Ezután pedig megszerezte mesterdiplomáját jogi karon, azon belül is adójog területén. Jelenleg Massachusettsben él feleségével és két lányukkal. Műveit több nyelvre lefordították, emellett viszont ő is fordít kínai műveket angol nyelvre. Számos neves díjat bezsebelt karrierje során, Nebula-, World Fantasy-, Hugo-, Locus-díj, erről listát ITT találhattok.


Az író, Ken Liu
A könyv összesen 15 novellát tartalmaz és egy előszót, melyben az író beszél kicsit önmagáról, a karrierjéről, kicsit olyan stílusban, ami már-már maga is egy novellának érezhető. A novellák elég sokoldalúak, van köztük kicsit elvontabb, ami tudományosabb megközelítésű, nincs benne konkrét történés (Bizonyos fajok könyvgyártási szokásai; Kognitív képességek breviáriuma). Az első novella is ilyen. Megmondom őszintén, kicsit megijedtem, mert annyira nem kötött le, és tartottam tőle, hogy mi lesz, ha az egész ilyen? Vagy, ha lesz is történet, de a stílus miatt unalmasnak tartom majd?
Alaptalannak bizonyultak a félelmeim. Már a második történet (Állapotváltozás) annyira magával ragadó és elgondolkodtatónak bizonyult, hogy öröm volt olvasni. Arról szólt, hogy minden ember úgy születik, hogy egy tárgyban megtestesedik az élete. Valakinek cigarettában, valakinek kávéban, főhősünknek egy jégkockában. Vajon az enyém mi lenne? Mi az, ami engem leginkább jellemez? Azóta se jöttem rá.
Borítók: angol, angol exkl., kínai, japán, japán, japán
Vannak benne egészen keményvonalas sci-fi történeket (Hullámok, Mono no aware), ami annak ellenére, hogy igen tudományos részek is vannak benne, mind olyan, hogy még olvasnám még. Tudni szeretném, mi volt előtte, és mi lesz utána. A történetek nagy többségében az író a társadalmi kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Az író kínai származású, és a lapokon erősen érződik is, hogy milyen büszke hovatartozására. Annak ellenére, hogy nem vagyok kínai, mégis mélyen megérintettek ezek az írások. Van benne olyan írás, ami nem kíméli az olvasó fantáziáját. Részletesen bemutat kegyetlen eseményeket (A permester és a Majomkirály, Aki lezárta a történelmet: Dokumentumfilm, A betűmágus), leírja, hogy hitették el magukkal is az emberek, hogy amit tesznek, az jogos. Olyan történelmi eseményeket ismertem meg, amikről eddig még nem tudtam, és arra késztetett, hogy utána olvassak. Szeretem, ha ilyen hatással van rám egy könyv.
A sci-fi mellett olvashatunk steampunk (Jó vadászatot!), disztópia (A visszatérő vendég) és egyéb fantasztikus műveket is (A papírsereglet). Az egyik legelgondolkodtatóbb írás számomra a Tökéletes párosítás volt. Ez a történet a technológia térhódításáról és a befolyásolhatóságról szól. Észrevesszük egyáltalán, hogy az információ hiánya is lehet tudatos? Mennyire igaz ez a mai világunkra, vagy mennyi ideig tart még ideérnünk? Fogunk ellene tenni, vagy beleesünk ugyanebbe a csapdába? Már most is rengeteg adatot helyezünk elektronikus tárolókba. Az évfordulókról, szülinapokról, találkozókról a telefonunk értesít minket, nehogy elfelejtkezzünk róluk. Mikor fog odáig fajulni, hogy már randizni is ő választ nekünk partnert?


Ennyi idézet fogott meg, saját kép
Minden novelláról külön kisregényt tudnék írni, mégsem teszem. Gondolkodtam rajta, hogy külön írjak-e róluk, de arra jutottam, hogy nem tudnám átadni azzal azokat az érzéseket és élményeket, amit nekem szerzett a könyv. Felkavaró volt olvasni azokat a történeteket, amik valós eseményeket dolgoztak fel. A leginkább azt volt fájó látni, hogy az "utca embere" miként vélekedik ezekről az eseményekről. Mintha nem számítana, mintha nem emberi életek értek volna drámaian véget ezekben a háborús időkben. A múltunk ugyanúgy meghatároz minket, mégha nem is voltunk közvetlenül részesei.
Ken Liu stílusa gördülékeny és könnyen olvasható. Elhiteti az emberrel, hogy ő is részese a történetnek. Ott vagy a fedélzeten, vagy épp a te szomszédod az, akit megtámadtak, vagy aki visszautazik az időben és megosztja veled történetét. Számomra legalábbis ilyen hatással volt. Választékos szóhasználata és témaválasztása miatt nem vált unalmassá. Igaz, mint már fentebb írtam, azok, amikben konkrét események nem zajlottak, számomra kevésbé voltak élvezhetőek, de ez Ken Liu írói képességei miatt van, hanem, hogy hozzám nem állt közel az a műfaj.


Képek a kiadó Facebook oldaláról vannak, olvasd el a két novellát ITT!
A könyv minősége olvasói szempontból kifogástalan. Tördelés rendben van, egyedül a tartalomjegyzés utolsó sora nincs jó helyen. A kötés jó minőségű, a nyomtatási kép kényelmes, a borító nagyon szép, a gerinc szintén. Egy bajom csak a borítón lévő matricával volt, de sikerült leügyeskednem róla nyom nélkül. Helyesírás tekintetében én hibát nem találtam, ez sem rontott az olvasási élményemen. A kiadót ismét dícséret illeti, az utóbbi időben minden könyvüknél ezt tapasztalom.
Összességében kedvencet avattam ezzel a könyvvel. Minden történet más, mégis közös bennük, hogy olyan élményt nyújtottak számomra, amit nem fogok egyhamar elfelejteni. Az a jó a novellás kötetekben, hogy nem kell sorban haladni. Olvashatsz naponta egyet, kezdheted a közepéről, de a végére beleeszi magát a bőröd alá és nem enged.
Nálam ez a könyv 5/5.

Könyvadatok:
Műfaj: Fantasy, sci-fi, steampunk
Kiadó: Agave Könyvek
(Kattints a rendeléshez a kiadó nevére!)
Terjedelem: 400 oldal
Megjelenés: 2018
Díjak: Hugo-, Nebula-, World Fantasy
Eredeti cím: The Paper Menagerie and Other Stories
Eredeti megjelenés: 2016


Fülszöveg:
A ​kínai származású Ken Liu a generációjának az egyik legeredetibb, legkülönlegesebb és legelgondolkodtatóbb novellistája. Az írásai rendre rámutatnak a varázslatosra a hétköznapi dolgokban. A papírsereglet és más történetek e kivételes tehetségű szerző legjobb műveit gyűjti össze az évtizedből.
Egy fiatal férfi a távoli jövőben a kultúrája és múltja végső megsemmisülése ellen küzd a Mono no aware című történetben, amiért 2013-ban odaítélték Liunak a Hugo-díjat. A papírseregletben egy varázslatos origami tigris döbbenti rá a főszereplőt, hogy a szeretet nem ismer határokat. Ez a novella volt az első az irodalmi díjak történetében, ami egyszerre kapta meg a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjakat, és mindmáig sokan hivatkoznak rá, hogy szívszaggató végkifejlete a fantasztikumot egészen új módon ábrázolja. A Jó vadászatot! című ázsiai steampunk történetben az olvasó végigkísérheti a mágia különböző korokhoz való csodálatos alkalmazkodását. A kötet további részeiben is igazi műfajkavalkáddal találkozunk: egyaránt olvashatunk űroperát (Hullámok), Black Mirror-szerű disztópikus rémálmot (A visszatérő vendég) és szépirodalmi alkotást (A betűmágus), illetve a mágikus realizmus és az időutazás segítségével Kína történelmébe is betekintést nyerhetünk (Aki lezárta a történelmet).
A kötetet a megjelenése után 2017-ben Locus-díjjal tüntették ki.

Tartalomjegyzék:
Előszó (Preface)
Bizonyos fajok könyvgyártási szokásai (The Bookmaking Habits of Select Species)
Állapotváltozás (State Change)
Tökéletes párosítás (The Perfect Match)
Jó vadászatot! (Good Hunting)
A betűmágus (The Literomancer)
Szimulákrum (Simulacrum)
A visszatérő vendég (The Regular)
A papírsereglet (The Paper Menagerie)
Kognitív képességek breviáriuma (An Advanced Readers Picture Book of Comparative Cognition)
Hullámok (The Waves)
Mono no aware (Mono no aware)
A világ ízei (All the Flavors)
A Csendes-óceáni-alagút rövid története (A Brief History of the Trans-Pacific Tunnel)
A permester és a Majomkirály (The Litigation Master and the Monkey King)
Aki lezárta a történelmet: Dokumentumfilm (The Man Who Ended History: A Documentary)

2 megjegyzés:

  1. Meggyőzött a bejegyzésed róla, hogy valamikor elolvassam ezt a könyvet - részletes és hangulatos lett a bejegyzésed. Nemrég találtam a blogodra, de jövök máskor is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindig jól esik ilyen kommenttel találkozni, köszönöm, feldobtad a napom :) Bízom benne, hogy rád is olyan hatással lesz a könyv, mint rám volt!

      Törlés